AZ ETNA Európa legmagasabb működő vulkánja, magassága háromezer méter felett van. Oldalán sífelvonó. Tövében, a faiskolákban pálmafákat nevelnek, s virulnak a kőfalak közti citromligetek. Régóta már, hogy időről-időre kitör. A vulkánok közül éppen erről van a legrégebbre visszanyúlóan írásos feljegyzésünk,  így aztán elég jól ismertek a kitörései, lávafolyamainak pusztításai. llatos a tavaszi, nyári levegő amikor hegy oldala virágba borul. Méhészek helyezi el kaptáraikat, s bort is termelnek itt, ahogy a Vezúvnál is. Ilyen vörösbor az Etnán termelt Cinque Tari, Etna, Rosso DOC is., amely 80% Nerello Mascalese és 20% Nerello Cappuccio házasítása.

A Nerello szőlőt leginkább Szicília és Szardína szigetén termesztik. A Mascalese nevét a cataniai Mascari síkságról kapta, ahonnan a szőlő vélhetőleg származik. Az Etna Rosso DOC borok színét és alkoholtartalmát leginkább ennek a szőlőnek a bora adja. A Cappuccio változat leginkább Szicília északkeleti részén elterjedt és leginkább a Mascalese házasítására használják. Genetikai vizsgálatok alapján a Nerello közeli rokonságban áll a Sangiovese-vel. Az Etna Rosso DOC borokhoz a szőlőt általában 600 és 950 méteres tengerszint feletti magasság között termesztik. (A képen a Nerollo Mascalese látható.)

Autóval elhagyva Nicolosi városkát, az Etna kapuját, hosszú és szép út visz fel az Etna oldalában, közel kétezer méter magasan fekvő turista parkolókig, ahol néhány épület is áll, és ahol a sífelvonók alja is található.

Kisebb vulkáni kúpok, az elmúlt kitörések emlékei.

Virágok nőnek a termékeny a habkőből.

A parkolóban mézet, virágport, propoliszt és különféle mézzel készült édességeket kínál az árus. Valóban érdekesek és különlegesek.

A hegy oldalában több helyütt is betemetett épületek látszanak, mint a képen is látható, lávától körülölelt ház.

A következő videó a téli Etnát mutatja 2011 február 21-én.

1. Az Etna kitörése más, mint a legutóbbi, kimondhatatlan nevű izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése, és általában az izlandi vulkánok, amelyeknek többek között a Frankenstein történetet is köszönhetjük.

Csíki Sándor♣