SZOMOLYA – „Szomolya, magyar falu, Borsod vármegyében, Egertől 9/16 állomásra, hegyes vidéken, két hegy közé szorulva. […] A föld agyagos, több helyt kavicsos, veres nyirok, melly csak trágya után termi meg a rozsot. Szőlőhegye kitünő veres bort ad. Az erdőben igen sok somfa van.” – írta Szomolyát jellemezve Fényes Elek, 1851-ben. A szomolyai borról Vályi András, a magyar nyelv első tanára a pesti egyetemen, tudós statisztikus elsők között
MARIKA NÉNI Szomolyán él. Vámos Attilánál (Attila Wine) jártam, hogy a Csernus Imre interjú és a Kaló Imre látogatás után Szomolyán nála fejeződjön be az aznapi program, s közben interjú is készülhessen vele. Már csak azért is Vámos Attila volt a programzáró, mert vacsorát is ígért, ami persze mégsem a valódi ok. A látogatásról, Csernusról, Kalóról és Vámosról szóló írások a hvg BOR Plusz kiadványában (2013) jelentek meg.
MEGÉRTENI a cseresznyefát – milyen is a cseresznyefa? Az otthonosság és az intimitás érvényesítése a teremtésben. Mert ízes, lédús, ropogós és bíbor gyümölcse közeli örömökre hívogat, és domboldali geometriájában semmiféle szigorúság sincs – a cseresznyefa csupa kedv, derű és bizalom. Sőt minden fa között a legérzékenyebb, mondja Hamvas a cseresznyeszedésről szóló traktátusában. Ágainak mindig olyan szerkezete alakul, hogy az ember a legkényelmesebb elhelyezkedését is megtalálja. Valóban: a legmászhatóbb fák egyike – óriási koronájában ülni és cseresznyét szedni, közben a madarak énekét hallgatni és fütyörészni, vagy csak úgy ott lenni, az élet legnagyobb pillanatai közé tartozik.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!