Forrás: passionateaboutbaking.comNEMZETI GULYÁSNAP 2015 – A gulyás bő egy évszázada már, hogy a legismertebb magyar ételnév. Egy név, amivel a világ bennünket, s tágabban a Kárpát-medencét, s a térséget is azonosítja. A gulyás a magyar konyha arculati eleme, önazonosságunk letagadhatatlan része. A európai fesztiválok többnyire alig nyúlnak messzebbre néhány évszázadnál. Az Óvilágban különösen Itália az, amely fesztiváljaival a többi ország fölé emelkedik. Ebben az egyesülést (1870) megelőző hercegségek, köztársaságok

sokaságának sokszínűsége és az itáliai reneszánsz hagyományának továbbélése is bizonyára szerepet játszik. E hagyományőrző sokszínűséghez a regionális gasztronómiák történelmileg kialakult gazdagsága és változatossága társul az Alpoktól Szicíliáig. A gasztronómia felismert erejét mutatja Garibaldi mondása is, aki szerint:

„A spagetti lesz az, ami egyesíti Itáliát.”

A ma élő és virágzó európai ételfesztiválok – úgy tűnik – elszakadtak a korábbi vallási gyökereiktől, esetleg már eleve másképpen szerveződtek. A természet ritmusához való igazodásban, mint amilyen az őszi libaevés (Márton-nap), vagy a késő ősszel kezdődő disznótorok, nincs, s nem is várható változás, de mindazok a korábbi legendák és vallási szimbólumok, amelyek ezoterikus magasságba emelték az étkezést, ma már legtöbbnyire hiányoznak. A fesztiválra, és a fesztiválok nyújtotta közösségi eseményre mindig is igény volt, s igény van ma is. Igényeljük a társas együttlétet. Ahogy már elhangzott, korábban az egyházi ünnepek, s a vallásokkal együtt a mezőgazdaság ciklikussága szabott ritmust a fesztiválnaptárnak. Ma már a piaci- és marketingszempontok is kellő súllyal esnek latba, miközben a hagyományos naptári rend is kikerülhetetlenül él tovább, megőrizve a múltat. Az Újvilágban Amerika jár az élen, ahol szinte mindennek van, vagy ha nincs, hát hamarosan lesz, fesztiválja. Hazánk európai tradíciókkal, de ezt az újvilági modellt követi 1989 óta.

A hazai fesztiválok

Hazai ételfesztiváljaink általánosnak nevezhető sajátossága, hogy igen fiatalnak nevezhető képződmények. Fiatalok, mert túlnyomó többségükben az elmúlt tizenöt, húsz esztendő organizációi, és fiatalok, mert nagyobbrészt az elmúlt száz, kétszáz esztendő megtépázott hagyományaira és gasztronómiai kultúrájára épülnek. Ez egyrészről a múlt részleges és sajnálatos elvesztését, másrészről viszont jövőbemutató és felelősséget igénylő újrateremtését is jelenti. A Nemzeti Gulyás nap ebbe a sorba illeszkedik, miközben számos vonása elüt a megszokott, helyhez kötött fesztiváloktól.

Nemzeti Gulyásnap 2015

A Nemzeti Gulyásnap nem egy hagyományos fesztivál, nem egy város, egy régió, hanem az ország, a Kárpát-medence, a Magyarországról elszármazottak ünnepe. Az a nap, amikor az itt élők összetartozása így is megnyilvánul. A Nemzeti Gulyásnap az összetartozás, egyben a sokféleség ünnepe.

Gyakori kérdés, hogy hol lesz a rendezvény? A válasz talán zavarba ejtő, de mindenütt, ahol a Nemzeti Gulyásnapon gulyást, pörköltet, paprikást, halászlevet, lecsót (…) főznek. A kis konyhában, a kerti partin, a pincesoron, a falu főterén, a városokban, erdőn, mezőn, éttermekben bárhol. A Nemzeti Gulyásnapnak nincs egyetlen központi programja, vagy helyszíne, mert a program mi vagyunk, valamennyien, akik résztvevőnek gondoljuk magunkat, bárhol is legyünk a világban. Ennek a napnak bárki részese lehet határon innen, s túl. A Nemzeti Gulyásnap ezért is más, mint amivel naponta találkozhatunk, s Új-Zélandtól, Szingapúron át, az Egyesült Államokig, Svédországig, a Kárpát-medence magyarlakta területeiig minden év augusztus utolsó szombatján ezért is érint meg tízezreket.

Miért éppen a gulyás?

A magyar konyháról a nagyvilágnak a gulyás (goulash, Gulasch, goulache, гуляш,  רועה,  guláš, stb.) jut eszébe, s nincs ez másként magunk között sem. A gulyás a legismertebb magyar ételnév, a gulyás a legnépszerűbb magyar étel, s erre belföldi vélekedésünk csekély hatással van. A gulyás helyébe nem lépett más étel, vagy ételcsalád, amivel a világ bennünket azonosítana, s amivel mi saját magunkat mindenki számára érthetően azonosíthatnánk. A Nemzeti Gulyásnap arculati eleme ezért, és ettől lett a gulyás, s nem más étel. A gulyás a színes és változatos magyar konyhán belül önmagában is értékek hordozója, azonban a gulyás egyszersmind nemzeti ételeink, a múlt és a jelen, a tradíció és a változás megjelenítődése is, amihez Jókai, Mikszáth és Gundel magyar konyhához kötődő sorait is érdemes idézni.

„Napjaink feladata minden téren összegyűjteni azt, a mi sajátunk, a mi nemzeti életünk alakító része: népünk költészete, dallamai, viselete, konyhája…” (Jókai Mór: Nemzeti eledeleink, 1862)

„Nem szabad a magyar konyhát pusztulni hagyni, dőljön bár minden össze a nagy reformok, divatok mániájában, pusztuljon a dzsentri, a szűzdohány – de az ősi ételek maradjanak. Azokat ne engedjük!”  (Mikszáth Kálmán: A magyar konyha, 1889)

„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai.” (Gundel Károly: A vendéglátás művészete, 1934)

2010-ben az első Nemzeti Gulyásnap már egy dokumentáltan nagy sikerrel zajló, önszerveződő civil esemény lett. Világbajnokok lettünk. A Food&Wine felhívására városok, falvak közösségei, szakmai szervezetek, éttermek jelentkeztek rövid néhány héten belül. A világ számos pontján, a Székelyföldön, Felvidéken, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Indonéziában, Szingapúrban főztek ezen a napon, s Európa sok országában is, Spanyolországtól Hollandián, Németországon át Svédországig. Falunapok, sportesemények formálódtak át, s pincesorok teltek meg emberekkel. A rendezvény az egész világra kiterjedt. Az előző esztendők megmutatták, hogy a Nemzeti Gulyásnap (NGN) földrajzi értelemben nemzetközi ünnep, a magyar konyha ünnepe is.

  • A Nemzeti Gulyásnap hivatalos felhajtás nélküli, egyfajta spirituális fesztivál is. Egy fesztivál, amely ettől is más, mint az összes többi. Ez a fesztivál olyan, aminek akár egymagunkban is részesévé válhatunk. Ettől, és ezért spirituálisabb, mint összes többi társa, s ettől különlegesebbek azok, akik részt vesznek benne. Főzzél, főzzetek, együtt, társaságban, és részesei lesztek ti is a Nemzeti Gulyásnapnak! Jövő augusztusban pedig – még többen leszünk!

Csíki Sándor♣