OSZTRÁK FALUSI KOSZT – Kreischberg és környéke

MÉG TART a síszezon, sokan látogatják az osztrák sípályákat, s a legmagyarabbnak számító osztrák hegyet, a Kreischberget is. A hegyen – sokan ismerik – a leggyakoribb a magyar szó, bár már szlovének, szlovákok, csehek, lengyelek, s hollandok is felfedezték maguknak. Hagyomány szerint az idei, XV. Magyar Snowboard Bajnokság is itt lesz a Kreischbergen, amit Murau néven is emlegetünk, bár Murau távolabb, tízpercnyi autóútra van a hegytől. Mindez szép és jó, azonban ezúttal sem a síelés, a téli sportok nagyszerűségéről mesélek, hanem az ételekről, az egyszerű, flanc nélküli átlagos osztrák falusi kosztról.

(tovább…)

A RÁNTOTT SZELET – készítésének 10 titka

A WIENER SCHNITZEL, vagyis a bécsi szelet törvényben rögzítetten mindig borjúból kell, hogy készüljön. A 19. század végétől azonban Magyarországon is terjedni kezdett a polgári konyhában a sertéshúsból készített rántott szelet, amit Ausztriában „Wiener Schnitzel vom Scwein”, más német nyelvű területeken többnyire „Schnitzel Wiener Art” névvel különböztetnek meg a borjúból készített rántott szelettől. Bármilyen húsból is készítsük rántott szeletünket, az eljárás mindig ugyanaz.

(tovább…)

HA VASÁRNAP – akkor rántott hús

HA VASÁRNAP, AKKOR rántott hús. Generációk számára a vasárnap egyet jelentett (s sokaknak egyet jelent ma is) a jobb ételek asztalra kerülésével. A jobb ételek a világnak ezen a részén a húst jelentik. Ha vasárnap, akkor  a húslevest, s a rántott húst. A rántott hús sertésből, baromfiból, többnyire csirkéből, kevésbé pulykából, s még ritkábban borjúból készül, Pedig az igazi, a példaként szolgáló rántott hús, a  Wiener Schnitzel kizárólag borjúból készülhet.

(tovább…)