A VINCELLÉR
ISMERETLEN NŐI HANG hívott telefonon és kedves eleganciával igazított helyre. Azt mondta (egy másik téves információ javítása után), hogy az ő kedves nagypapáját, akit én nemcsak becsülök és szeretek, hanem a legnagyobbak közt tartok számon, a nyilvánosság előtt téves stallumokkal illetem. A rádióban hallotta, meg tán olvasta is tőlem (legfőképpen mások informálták némi kárörvendő mosollyal), hogy én a nagypapát, akit szerfölött tisztelek, sőt gyakran állítom példának a közönség elé, szóval én a tudós és számomra eleven emlékű szakférfiút vincellérnek szoktam nevezni. Márpedig a nagypapa nem volt vincellér.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!