Szerző: Csíki Sándor | 2020/06/04 | Francia konyha, Recept
TRIANON MÁRTÁS – Azt a bizonyos szerződést 1920. június 4-én, budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben.
Trianon előzményei és következményei ma már meglehetősen jól ismerhetők, ha valaki mélyebben érdeklődik felőle, azonban Trianonnak akad más vonatkozása is, mint az, ami róla eszünkbe juthat, még ha jelentőségében a közelébe sem ér az elsőnek. Ez a poszt erről szól, a Trianon mártásról, amelynek mindjárt három 19. század végi receptjét is megismerhetjük itt.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/06/04 | Francia konyha
TRIANON nevét hallva nem a mártás receptje az első, ami eszünkbe juthat. Különösen nem június negyedikén. A 19. század vége táján Jessup Whitehead írt egy szakácskönyvet ‘Cooking for Profit’ címmel. Ebben a szakácskönyvben szerepel egy vajmártásból készített szarvasgombás sárga szósz.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/05/03 | Ambrus Lajos írásai
ÉS ITT LÉP BE a talán leghíresebb körte-regénybe a modern, „rendszeresített pomológia” atyja, a német August Diel – aki a XIX. század legelején szinte szó szerint évtizedeken át hajszolta ezt a híres, ám mindenféle nyelvi alakváltozáson átment gyümölcsöt. Kapott is egy francia gyűjtőtől egy jó állású, de név nélküli gyümölcsfát. S mikor az termőre fordult, annyira megtetszett a tudós Dielnek is, hogy a névtelen gyümölcsöt elnevezte Ferdinand Kronprinz von Österreich-nek (Ferdinánd koronaörökösnek). Úgyanúgy, ahogyan ezt később, 1856-ban a magyar Entz Ferenc is tette a Kertészeti füzetek V. füzetében:
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2012/04/20 | Ambrus Lajos írásai
ÉS ÜDVÖZÖLHETNÉNK ott még legalább 139 almafajtát is, köztük számos magyar eredetűt is, a főnökök mellé szép sorban kiültetve – úgymint a Beregi sóvárit, aztán a Fehér-Körös felsőbb szakasza mellől elszármazott vérpiros Sikulai almát, a szabadkai Nemes szercsikát vagy épp a tápai Tombácz-almát. Vagy a Budai Domokos almát – amelyet Budai József pomológus nemesített a háromszéki
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2012/04/15 | Ambrus Lajos írásai
A NAGY FRANCIA GÉNBANKBAN sehol nem láttam, még utalásokban sem, a mi közép-európai büszkeségeinket – oh Mon dieu, ó, nem; például a valamikori Magyarország vezető gyümölcseit. Például a Batul és Pónyik nevezetű almákat. Amelyek a bő csapadékú és gyorsfolyású Maros völgyéből terjedtek szét minden irányban, vagy kétszáz éve. Persze magam is jól tudom a nyomorúságos és nagyon is kézenfekvő választ.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!