KOLBÁSZ CITROMOS burgonyával? Na, ja! Kolbász citromos burgonyával. Miért is ne?! Miért jók ezek a receptek? Mert kizökkentenek a napi megszokásból. Kolbászunk van, hagymánk is akad, burgonyának sem vagyunk híján, s a citrom is előfordul már a hazai konyhában néhány száz esztendeje. Vagyis? Főzzünk, süssünk kolbászt citromos burgonyával és fedezzünk fel valami mást is a szürke mindennapok megszokásában őrlődve!
A TENGER ÍZE című filmrészletben a dobok ünnepelni hívnak. A sötétség végét ünneplik messzi nyúló hagyományként. A sötétség végének várása a leghosszabb éjszakának is alapmotívuma. A mediterrán ünnep és a karácsony így kapcsolódik össze, de kapcsolatot teremt a hal is. Jézus egyik szimbóluma. Rick Stein egy méretes homár elkészítésével kezdi, Homársalátát készít igen gazdagon, ami annyit tesz, hogy van benne minden, ami a keze ügyébe kerül. Mindezt nem csekély ázsiai utánérzéssel, korianderrel, citromfűvel. lime-mal ízesíti. A homárra is sor kerül, s nagy darabokban koronázza a salátát. Ez az étel – lényegét tekintve – némi saláta, sokféle előkészített, főtt tengeri lény,
A LENCSE az egyik legjobb alapanyag. Változatos, sokféle és nagyon jól fűszerezhető. Már több alkalommal is írtam róla. Főztem lóbabbal, ettem borvacsorán, szerepelt uniós díszvacsorán, előfordult toszkán borok mellé, Apicius receptje szerint gesztenyével, lencselevesnek, lencsefőzeléknek, a karácsonyi menüben éppúgy, mint a húsvétiban. A lencse tehát, jó, változatos, egészséges és szerencsére újra divatba jött.
A SPEGETTI ALLA CARBONARA nálunk is népszerű étel. Amennyire emlékszem, a zacskós változat tette igazán ismertté. Tej, vaj, a zacskó tartalma, keverés, percnyi főzés, főtt spagettire öntés. Nagyjából ebből állt az étel. Így aztán nem is csoda, hogy a tejszínt még ma is sokfelé a carbonara elengedhetetlen alkatrészének tartják. Ámde az elmúlt esztendőkben nagy változások történtek, s egyre okosabbak lettünk ebben is (vagy, majdnem csak ebben).
A MAROKKÓI konyháról már esett szó. Az észak-afrikai országban élt franciák, a „feketekábúak” (pied noir) konyhájáról, a „la kémia„-ról, az arab tzatzikiról (Laban bi khiyaar), a lumiról is írtam és sok másról is. A marokkói konyha kapcsán különösen megtetszett annak sokszínűsége és változatossága. A fűszerezésben a Marokkóra oly’ jellemző őrölt kömény, pirospaprika kombinációt tartom figyelemreméltónak és követésre is alkalmasnak. Ez a kombináció a következő receptben is meghatározó lesz.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!