A PETŐMIHÁLYFAI MENTŐCSÓNAK
NEM TERVEZTEM ÉN, hogy írok egy nyári petőmihályfai kirándulásról. Van ez így – jövünk-megyünk, látunk, olvasunk vagy csak „úgy”, vagyunk, élvezzük a világ gazdagságát és sokszínűségét; minden különösebb előre tervezett szándék nélkül. Tulajdonképp „mintákat” gyűjtünk, „anyagot” – életmintákat, sorsmintákat, „jövőmintákat” például arról, milyen volt régen az élet és hogyan lehetséges vagy érdemes ma élni. De hogy az emberiség „mentőcsónakjáról” írni?
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!