VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

Aratás a harmincas évekbenVÁROSI PARASZTI KONYHA – A magyar konyha tárgyalásánál, a paraszti konyha súlyának megítélésénél érdemes figyelemmel lennünk a paraszti tömegek arányaira is. A jobbágyfelszabadítás idején (1848) a népességnek közel 90 százaléka tartozott a parasztság soraiba. Még a 19. század utolsó felében is ők alkották a lakosság háromnegyed részét, s a második világháborút követően is közel a felét. A 19. század végén (1880) a mezőgazdasághoz kötődő tömegeknek több mint a fele önállónak tekinthető parasztember volt, aki megélt a saját földjén.

(tovább…)

ÜNNEPI ÉTELEINK – az elveszett nép (1)

népi kultúraÜNNEPI ÉTELEINK egy mára már elveszett nép hagyatékai. Az elmúlt bő száz esztendőben elveszett a parasztság, s a parasztsággal együtt odaveszett a „nép” is. A földhöz kötődők életét a gazdasági munkák ritmusa szabja meg. Életüket a hagyományokhoz, étkezési szokásaikhoz, és étkezési rendjeikhez való ragaszkodás jellemzi. Ebben a rendben az ünnepek kiemelkedő események. Keresztelők, lakodalmak, névnapok, búcsúk, torok, egyházi ünnepek nyújtottak lehetőséget a közösségszervező együttlétre – az ünnepi étkezések ezerarcú rítusára. A népi kultúra megteremtője, egyben őrzője és továbbadója a nép maga. A nép pedig évezredeken át a szántó-vető,

(tovább…)