ÜNNEPI ÉTELEINK – lakodalmi ételek (3)

A LAKODALMAK ételeit is leíró vőfélykönyvek idestova bő kétszáz esztendőre visszamenőleg adnak információt az ételekről, s a feltálalás sorrendjéről. A versek kezdetben inkább követték, később azonban már – amikorra a divatból szokás lett – szabályozták és meghatározták a lakodalom menetét. A vőfélykönyvek és a vőfélyek így a hagyományok és a hagyományos ünnepi lakodalmi ételek megőrzésének egyik kulcselemét adják. A versanyag ugyan koronként és tájanként eltérő, de egy-egy vőfélykönyv a generációk hosszú során át szolgált a lakodalmakban.

(tovább…)

ÜNNEPI ÉTELEINK – ünnepek és ételek (2)

AZ ÜNNEPEK és az ételek organikusan összekapcsolódtak: az étel az ünnepek központi eleme lett, ahogy gyakran már egy bőséges étkezés is ünnep lehetett. Az ünnepek ünnepi ételeket kívánnak: ritkán fogyasztott, sokra értékelt, és/vagy kultikus szempontból jelentéshordozó alapanyagokkal, speciális diétával, vagy éppen ritkán élvezett bőséggel. Az európai népek körében erre a nemesség, az arisztokrácia is nyújtott mintát, miközben egy-két példától eltekintve a nemesi konyha láthatólag alig-alig érintette meg a konzervatívnak jellemzett magyar paraszti konyhát, amely nem ritkán csak egy évszázadnyi idő elteltével integrált újításnak számító nemesi, polgári konyhai elemeket.

(tovább…)

ÜNNEPI ÉTELEINK – az elveszett nép (1)

népi kultúraÜNNEPI ÉTELEINK egy mára már elveszett nép hagyatékai. Az elmúlt bő száz esztendőben elveszett a parasztság, s a parasztsággal együtt odaveszett a „nép” is. A földhöz kötődők életét a gazdasági munkák ritmusa szabja meg. Életüket a hagyományokhoz, étkezési szokásaikhoz, és étkezési rendjeikhez való ragaszkodás jellemzi. Ebben a rendben az ünnepek kiemelkedő események. Keresztelők, lakodalmak, névnapok, búcsúk, torok, egyházi ünnepek nyújtottak lehetőséget a közösségszervező együttlétre – az ünnepi étkezések ezerarcú rítusára. A népi kultúra megteremtője, egyben őrzője és továbbadója a nép maga. A nép pedig évezredeken át a szántó-vető,

(tovább…)