A 10 CSAPÁS – A legszörnyűbb ma is pusztít (III.rész)

AZ ÓKORI EGYIPTOM lakosságát – talán két és fél millió embert – az első kilenc csapás során szerencsétlenség, szerencsétlenség után ért. A vizek ihatatlanná váltak, békák, tetvek, legyek lepték el a földet, járvány követett járványt, a termést elpusztította a jégeső, s ami megmarad, azt sáskák falták fel, majd a napot homokvihar sötétítette el és a földet por lepte be. Az első három bibliai csapás a Nílushoz, az éltető vizekhez, a következő három a fertőzött állatokhoz és járványokhoz, az azt követő szörnyűségek,

(tovább…)

A 10 CSAPÁS – Jahve és a penészgombák (II.rész)

A PENÉSZGOMBÁK MÉRGEZŐ anyagcseretermékeinek, a mikotoxinoknak a kutatása viszonylag későn, a 20. század második felében indult fejlődésnek. A modern mikotoxikológia egészen 60’-as évek elejéig, az Angliában több mint százezer fiatal pulyka, emellett kacsák és fácánok pusztulását okozó és az Aspergillus flavus nevű penészgomba toxinjának (aflatoxin) felfedezéséhez vezető „Turkey X” betegségig alig fejlődött, pedig a penészgombák toxinjai által kiváltott betegségekről már korábban is voltak tapasztalataink.

(tovább…)

A 10 CSAPÁS – II.Ramszesz gabonatárolói (I.rész)

MÓZES MÁSODIK KÖNYVE Károli Gáspár fordításában így idézi meg az elsőszülöttek halálát: „Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.” (Mózes II.12:12) Az egyiptomi kivonuláshoz kötődő eseményeket az ószövetségi Biblia, Mózes II. könyve írja le. A fáraót és népét sújtó tíz csapás, akárcsak a kivonulás időpontja, valóságossága és története, már régóta foglalkoztatja a kutatókat. Az események tudományos magyarázatai kézenfekvőek és elképzelhetőek, de bizonyítatlanok.

(tovább…)

A ROVAREVÉS – Entomophagia (1.rész)

HAZÁNKBAN A LEÖLT marha hetekig érlelt húsát megsütni igen civilizált cselekedetnek számít, a frissen fogott rovarokat elkészíteni azonban már egyáltalán nem az. Pedig a kemencében sült, ropogós sáskák, a selyemhernyó édeskés, dió ízű bábja, a szárazon, vagy csupán kevés mogyoróolajjal pirított, zöldpaprika ízű szöcskék kiváló fehérjeforrásnak számítanak. A 400 millió évvel ezelőtt megjelent rovarok az állatvilág legnépesebb osztálya. Óriási számú, legalább hétszázezer faj tartozik ide. A világ rendje szerint a békés növényevőkkel egy időben megjelentek a rovarokra vadászó ragadozók is.

(tovább…)