A BAKATOR – se nem olasz, se nem horvát

A BAKATOR – se nem olasz, se nem horvát

Piros BakatorBAKATOR – Képzeljünk el egy magyar költőt. Kufstein rossz emlékű falai között, amint a sztoikus Senecát olvassa. Előbb a Martinovics-pörben halálra ítélik, de csak várbörtönt kap. A bölcs és derűs latint fordítgatja. Közben a napfényes kert idillje hívja,  régvolt érmelléki szüretek emlékei, ahol ő mint „bús Puttonos” szerepel.  Versét mormolja: „Jó Puttonos! Hol a puttonod? / Hiszen szőlőt ké’k most hordanod, / Most az igazándi szüretnél / Bakatort ugyan csak ehetnél.  / Jaj nincs putton; hát mit csinálunk? / Most a jó szürettől meg válunk.” Ó, ifjúság, szabadság és régi szüretek! „A szép bakatort ha látjátok / Azt a puttonosnak szánjátok.”

(tovább…)

KÜLHONI MAGYAR BORÁSZOK EGYESÜLETE – II. Borszerződés

Külhoni Magyar Borászok EgyesületeKÜLHONI MAGYAR BORÁSZOK – A minap meghívó érkezett: „Kedves Sanyi! Az alulírott 12 külhoni magyar borász nevében ezúton szeretnélek meghívni a II. Borszerződés aláírási ceremóniájára, amellyel egyidőben a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének megalakulására is sor kerül. A Borszerződés a frissen alakuló Egyesület, a Földművelésügyi Minisztérium és Budafok-Tétény Önkormányzata között jön létre a határon túli magyar borvidékek és borkultúra fejlesztése, valamint a magyarországi és külhoni magyar borászok együttműködése céljából. […] Időpont:  2018. január 20. […]”

(tovább…)

MAURER OSZKÁR BORÁSZ – Az ősök tudásáról és a boldogságról

Maurer Oszkár (Fotó: Csíki Sándort)MAURER OSZKÁR – „A legjobb dolog a világon: boldognak lenni! Amikor feltesszük a kérdést, hogy „Mi a legjobb dolog a világon?”, nem evidens, hogy tudjuk is rá a választ. Ebből pedig egyetlen dolog derül ki, az, hogy nem tisztáztuk a viszonyunkat az élet alapvető kérdésihez.” Maurer Oszkár Szegedtől nem messze, a ma már Szerbiához tartozó Hajdújáráson él. A Dél-Csongrádi borvidékhez tartozó szőlőültetvényeinek egy része is itt, a másik része pedig az ikonikus Szerémi borvidéken található.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Szerémi capriccio (Szerémség, Fruska Gora)

furmintSZERÉMSÉG – Az ürögi Kányás-dűlő széléről hangzik fel a meditáló hegedűszó – extatikus dallamok az ég felé. Gazda elképesztő időjátékokat érez: mintha az 1555 körül feljegyzett szöveg dallama idéződnék itt meg, melynek mindössze négy sora ismert: „Hozd el, gazda, hozd el/ Az Szerémnek borát!/ Noha nincsen pénzem,/ de vagyon emberségem.” A régi bordal a legelső hegedősének a magyar irodalomban – Nádasdy Tamás egyik

(tovább…)