Szerző: Csíki Sándor | 2023/07/18 | Gasztronómia történet, hagyomány, Japán konyha, Orosz konyha
„A demizsonban csopaki rizling van, 13 fokos… – vágott közbe Péteri. – Ebben az üvegben pedig egy üveg villányi cirfandli… Szabó néni némán meredt a borosüvegre. Most mit csináljon? Rakassa vissza legalább a felét mindannak, amit készséges szomszédja hozott? Mert ha ő megy vásárolni, se lazac, se kaviár nem volna itt a konyhaasztalon, az bizonyos.” (A Szabó család, 1959) Szabó néni, akinek a hangját a keddenkénti rádiósorozatban Gobbi Hilda kölcsönözte, nem sok kaviárt kóstolt életében. Lapáj utcai konyhájából is fájón
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/02/12 | Hírek, nemzetközi konyha, Történelem, Vélemény
A CSENDES-ÓCEÁNI vadlazacok az orosz Távol-Kelet, Szahalin, Japán, Alaszka és Kamcsatka folyóvizeinek felső szakaszain ívnak. A vadlazac állománynak közel egynegyede Kamcsatkához kötődik, s a korábbi elzártságnak és a terület központi elhelyezkedésének is köszönhetően éppen itt a legnagyobb a lazacfélék koncentrációja és változatossága. A hal jelentőségét mutatja, hogy Nyugat-Kamcsatka adja Oroszország (hivatalos) halzsákmányának közel egy negyedét. A halászat és az ipari méretű orvhalászat középpontjában az északi vizek ikonja, a lazac áll. A lazac az, amely összefűzi a gazdaságot, a kultúrát és az ökoszisztémát. Bármi, ami hatással van a lazacra, hatással van Kamcsatka egészére.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/02/11 | nemzetközi konyha, Történelem, Vélemény
A MOSZKVÁTÓL 11.000 kilométerre fekvő, s hazánknál közel ötször nagyobb Kamcsatkát az orosz utazók csak az 1600-as évek közepén fedezték fel. A felfedezett népek egészen addig nem is értesültek róla, hogy mekkora szükségük van a cár atyuskára és az ő kozákjaira, amit az is mutat, hogy nagy tudatlanságukban már vagy tizenötezer éve vadásztak, s halásztak ezen a földön. Az elkövetkezendő évszázadokban – akárcsak az előzőekben – generációk jöttek, generációk mentek, s a lazacok is rendre megérkeztek, s jóllakatták a barnamedvéket és a félsziget
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/02/01 | nemzetközi konyha
A TOKHALAK az állatvilág nagy túlélői. A mezozoikum maradványfajai. Ők huszonhatan sikeresen túlélték kortársaik többségét, hogy aztán 250 millió év után az emberi faj luxusélelmiszerévé váljanak. Az emberiség jégkorszak utáni történetében az ókori népek, a föníciaiak, görögök, egyiptomiak már halászták a tokhalat és gyűjtötték a tokhal ikráját. A legkorábbi ábrázolások mintegy 4.400 évvel ezelőttről, az egyiptomi Szakkara mellől származnak. A görög lakomákon az is előfordult, hogy fanfárok hangjára vitték be a virágokkal ékesített díszes kaviáros tálat.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/01/31 | nemzetközi konyha
A LEGDRÁGÁBB KAVIÁROKAT egymagukban, jégre ültetett, üveggel bélelt ezüst tálkában, esetleg gyöngykagyló héjában, jéghidegen szolgálják fel. Az aranyat kivéve kerülendő a fém eszközök érintkezése a kaviárral. Emiatt a leghagyományosabb kaviárkések gyöngykagyló héjából, vagy aranyból készülnek, de az üveg, a szaru, mint a teknőcpáncél, sőt a fa is kiválóan alkalmas és megengedett. A kaviárok csomagolásán többféle jelöléssel, kifejezéssel is találkozhatunk, mint amilyenek a következők is:
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!