AMBRUS LAJOS: Aranyhegy borai

Drávaszögi hímzésARANYHEGY – Csúzán, a mesés nevű drávaszögi (baranyai) falu éji csöndjében Gazda arra figyelhet föl, hogy a szomszédos református templom úgy veri a harangot, mint szülővárosában. A Kálvin utcai ház nagyszobájából őrzött hang-emlék ott csöng a fülében: negyedkor egyet, félkor kettőt üt és így tovább – egész órakor az óraszámot. De azt másik, mélyebb, öblösebb hangon teszi. Vagy otthon negyedkor nem üt? Mindegy; itt az éjszaka titokzatos neszeit figyeli, hisz Határ Győző óta tudjuk, hogy az éjszakákon minden

(tovább…)

VÖRÖSMART

ÜLDÖGÉLEK A BEZDÁNI Duna-parton, ős-öreg platánfák alatt és csöndes órát töltök egy klasszikus halászcsárdában a nyárvégi kánikulában. Különös otthonosságú hely; váratlanul úgy észleltem a csobogó, lustán csapdosó víz mellet, mintha száz év óta laknám, ismerném és tudnám titkait. Bezdán – pedig sose jártam erre, a turisztikai főcsapások elkerülik, mások viszont nem; a régi Eszék-Buda hadiút tengelyében állandó háborúk pusztították, dúlták és tépték apró darabokra. Török és rác, kuruc és labanc, császári, orosz és csetnik, legújabban, alig egy évtizede, a szerb-horvát háború katonái. De most csönd van, forró szeptemberi dél és béke –

(tovább…)