Szerző: Csíki Sándor | 2018/02/14 | magyar konyha, Recept
ZALAI TÚRÓS BÉLES – A bélesek olyan sütemények, amelyeknek alsó és felső tésztája közé tölteléket tettek. Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász „Szakátsmesterségnek könyvetskéje” című, 1695-ben megjelent könyvében alma, dió, egres, káposzta, körtvély (körte), ostya, szilvás, túrós és „veres” (ribizlis) béles fordul elő. A béleseket sütötték kemencében és serpenyőben, vajon is. Az édes töltelékű bélesek még a sültekhez sem voltak szokatlanok. A béles tésztája kezdetben egyszerű, kelesztetlen, sokfelé csak só, víz, (búza)liszt az összetevője.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/12/06 | Gasztronómia történet, zsidó konyha
FLÓDNI (FLADEN, FLADNI, FLUDEN) – A jól ismert és nagyra becsült történész és főrabbi, Raj Tamás (1940-2010) szavaival élve „Valamennyi purimi sütemény királynője azonban kétségkívül a flódni. Elkészítése rendkívüli gondosságot igényel. Az igazi flódni nem is hasonlít arra, amit flódni címén a cukrászdában kapni lehet. Mindenekelőtt az igazi flódni négyrétegű tölteléket tartalmaz: almát, diót, mákot és házilag készült (!) szilvalekvárt. Csakhogy valamennyi tölteléket külön kell megfőzni, majd egybe megsütni. Az almát borban párolják, a mákot reszelt citromhéjjal és sziruppal, a diót pedig mazsolával és rummal készítik elő a sütésre. Persze, receptet nem írunk, hiszen ahány ház, annyi szokás, s főként annyiféle a slachmónesz* is…” (Sláchmónesz: a zsidó farsanghoz, a purimhoz kötődő előírás, amelynek alapján ajándékokat, különböző
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2014/10/30 | magyar konyha
KALÁCS és BÉLES – A kalács a kenyér úri rokonsága, a gazdag testvér. Említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a kacsát, libát, kisebb húsokat. Kezdetben még töltelék nélküli volt és a kenyér tésztájából szaggatták ki. Alakja kerek, vagy kerekre formázott, fonott volt. A legjobb, a lehető legfehérebb (búza) lisztből, később, a
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!