Szerző: Csíki Sándor | 2020/10/02 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha
HÚSFOGYASZTÁS – Hosszú időn át, gyakorlatilag mindent, aminek négy lába volt és nem volt asztal, megsütöttek, megfőztek, elfogyasztottak. A nagyméretű madarak, vadak, halak a társadalmi rangban magasan állók asztalára kerülhettek csak, ezzel is kifejezve és erősítve az uralkodó osztály felsőbbrendűségét. Hattyú, szarvas, őz, vagy viza csak királyi, főúri asztalokon fordulhatott elő. Ám a változás folyamatos volt. Az angol udvarban a Viktória királynő számára készített 1840-es karácsonyi menüben szerepelt utoljára sült hattyú, hogy aztán soha többé már ne jelenjen meg.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/01/19 | Gasztronómia történet, nemzetközi konyha, zsidó konyha
IZRAELI SERTÉSTENYÉSZTÉS – Amikor az izraeli sertéstenyésztéshez kezdtem el anyagot gyűjteni, folyamatosan a következő zsidó vicc bujkált a fejemben: Kohn betér a hentesüzletbe és határozottan rámutat egy nagydarab sertéscombra. „Azt a szép nagy halat kérem!”– mondja. „De Kohn, hiszen az egy sonka!” – szól a hentes megrökönyödötten. Mire Kohn, jelentőségteljesen a hentes szemébe nézve: „Kérdeztem én, hogy mi a hal neve?”
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/01/13 | Gasztronómia történet, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A HÚS – Mátyus István 1762-ben, Kolozsvárott megjelent Diaetetica című művében teszi fel a kérdést, hogy: „mikor csúszott bé a’ hús étel az Emberek közi?” Mátyus amellett érvel, hogy ez nem a Paradicsomban történhetett, hanem az özönvíz után, mert azt megelőzően, a Bibliában „sincs arról semmi emlékezet, hogy valaha valaki húst evett volna: maga Noé is mind tiszta, mind tisztátlan állatok közzül annyit eresztet ki a’ bárkából, a’ mennyit bé-vitt vólt; egyébként, vagy egyet meg-kellett vólna ennie azok közzül.”
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2020/01/03 | nemzetközi konyha, Recept, zsidó konyha
A MACESZ a keletlen lepénykenyerek nagy családjába tartozik, akárcsak az indiai chapati, az örmény lavash, a skót bannock, vagy a mexikói tortilla. Az európai népek többségénél a Húsvét szó a zsidó húsvét, a Pészah alatt fogyasztott kovásztalan kenyérre, a pászkára, más néven maceszra utal. A szó a görög nyelvű Biblia fordítással vált elterjedtté és az ortodox egyház szóhasználatában egyszerre jelöli a húsvétot és az eredeti zsidó jelentéséhez képest radikálisan újraértelmezett „elkerülést” a halálból az életbe,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2019/09/14 | Alapanyag, Japán konyha, magyar konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
UMAMI ÉS FÜST – Fordítják isteni íznek, mennyei íznek, ízletességnek, finomnak, a hús, a leves ízének és sok minden másnak is, ám, tanulás nélkül többnyire még azonosítani sem tudjuk, miközben éppen ez az íz teremti meg azt az egyensúlyt és harmóniát, amelyet aztán már valamennyien képesek leszünk felismerni és élvezni. A másfél millió évvel ezelőtt kezdődött főzéssel pedig már
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2019/08/31 | magyar konyha, nemzetközi konyha
IZSÁKI HÁZITÉSZTA – „Ugyebár mit tesz egy laikus: beleteszi a tésztát a lobogó ízbe, majd főzi, kóstolgatja, aztán amikor úgy értékeli, kellően puha, leveszi a lángról, sokkolja hideg vízzel és feltálalja. Ez a legrosszabb, amit csak tehetünk, hiszen a hosszas forralás kiold belőle minden tápanyagot, a tésztának és az ízeinek még csak lehetősége sem nyílik életre kelni és kibontakozni. Pedig a tésztának is lelke van, ami szépen fokozatosan nyílik csak ki
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!