AMERIKAI MAGYAROK, vagy magyar-amerikaiak (Hungarian-Americans). Mindkét elnevezést értjük. A 2010-es népszámlálási adatok szerint 1.563.081 személy tartotta magát magyar származásúnak. A bevándorlási adatok értelmezése nem csekély figyelmet igényel. Noha az USA bevándorlási adatai szerint 1820 és 1996 között 1.674.000 magyar magyar érkezett az államokba, a statisztikai adatokat bizonytalanná teszi az
BERECZ EDGÁR írt egy könyvecskét „Zsidó hatások az erdélyi magyar konyhaművészetben” címmel, amit 2006-ban jelentetett meg Székelyudvarhelyen. A bevezetőben így ír: „Mostanában egyre többen írnak az erdélyi konyháról, mondhatni divat lett hasonló témájú könyveket kiadni és vásárolni. Sajnos olyan kiadványok is napvilágot láttak, amelyek erdélyi konyhaművészettel foglalkoznak ugyan, de elmulasztottak figyelmet szentelni a német, a sváb, a szász, az örmény, az erdélyi román és végezetül a zsidó konyhának. Sokan csak a székely konyhát taglalják, és megfeledkeznek arról, hogy a Székelyföld csupán egy tartománya Erdélynek.
A KELET – EURÓPAI (askenázi) zsidó konyha kedvelt étele a hússal, sajttal, burgonyával, hagymával, vagy kásával, savanyú káposztával, és az újabb időkben spenóttal, s mással töltött, sütőben, vagy zsiradékban sült krumplis gombóc. A knish. Ez az étel az orosz pirozskival, az olasz calzonéval, a mexikói empanadaval, vagy akár az angol pastyval tart rokonságot. Népes családja ez az ételeknek, amelyek közül a knish az újvilágba érkezett zsidók körében már-már kultikus fényben kezd feltűnni. Hasonlóan a szintén Kelet-európai bagelhez.
ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL 2014 – A bölcs rabbitól megkérdezik a tanítványai, „Rábelében, mitől édes a kávé, a cukortól vagy a kavarástól?” Nu, természetesen a kavarástól – feleli a rabbi. Akkor miért kell bele a cukor?! kérdezik a tanítványai. Szamarak, hogy tudjuk, meddig kell kavarni! 🙂 A Zsidó Nyári Fesztivál 2014-ben is közel harminc programmal várja közönségét Budapest belvárosában augusztus 31-től szeptember 7-ig!
A FEKETELÁBÚ, franciául „pied noir” (ejtsd: pienoá) kifejezést az arabok használták a gyarmatokon született franciákra. Az elnevezés leginkább abból a csodálkozásból ered, amit a 19. század végén, 20. század elején gyarmatosított Észak-Afrika szandálos arab lakosaiból a csillogó-feketére suvikszolt francia katonai bakancsok kiváltottak. Ide kapcsolódik a nem kevés magyar vonatkozással bíró Casablanca is.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!