fried-oyster-po-boyAMERIKAI SZENDVICS – A legtöbb amerikai szendvics túlméretezett. Gazdagon sorakoznak rajta a legkülönbözőbb kalóriadús összetevők. New Orleans  Po’ Boy (Poor Boy) szendvicse őrzi a hajdani hugenotta bevándorlók franciás konyhájának szellemét, s nem (annyira) ilyen, ahogy az ezen az osztrigás szendvicsen is látszik.

A Po” Boy szendvics osztrigás kenyér néven is ismeretes, azonban ma már a francia kenyérből készülő szendvicsek összefoglaló neve is. Sült osztrigával (a képen), rákkal, hallal, gravy szószos marhasülttel, sült sertéshússal, húspogácsával, füstölt kolbásszal, csirkével, s mindenféle mással töltik meg a francia kenyeret. A majonéz, saláta és paradicsom ugyancsak gyakori összetevői. Po’ Boy igazi és eredeti amerikai szendvics. A Po’Boy New Orleans étele, akárcsak a kiváló francia kenyér, amelyre oly’ büszkék azon a vidéken.

Osztriga

Az osztrigás kenyér 1838-as első leírása az amerikai dél legelső igazi szakácskönyvében, Mrs. Mary Randolph „The Virginia Housewife or Methodical Cook” című könyvében jelent meg (első kiadása: Mrs. Mary Randolph The Virginia Housewife, Washington 1824). A ma már drága luxusélelmiszernek számító osztriga közönséges étel lehetett a 19. századi Amerika déli államaiban, amit Marion Cabell Tyree „Housekeeping in Old Virgina” című 1878-ban megjelent szakácskönyve is mutat, amiben éppen 139-szer fordul elő az osztriga kifejezés. A könyv számtalan érdekes osztriga receptet tartalmaz az osztriga pörkölttől, a sült osztrigán át az osztriga kolbászig.

  • Az osztriga, különösen egy olyan (ma már) tengerrel nem bíró országban, mint hazánk, mindig egy kicsit misztikus volt, még akkor is, ha a főúri asztalokon nem volt teljesen ismeretlen a korábbi évszázadokban sem. Bár misztikus és távoli, érdemes arra is gondolni, hogy igen régi leletek bizonyítják, hogy a tengerpartokon élő, vagy oda vetődő akkori emberek is már előszeretettel fogyasztották ezt a fehérjében gazdag állatot. Így aztán az a kérdés a messzi múltba címeződik, hogy vajon ki lehetett az első ember, aki az osztrigát megkóstolta? Ráadásul civilizálatlan módon úgy, hogy még citromlevet sem csepegtetett rá, s champagne-t sem kortyolt hozzá.

A Po’ Boy szendvics (New Orleans, Luisiana, USA)

A Martin testvérek étterme (1934)

A Martin testvérek étterme (1934)

A Po’ Boy szendvicset, mondják New Orleans helytörténészei, Benjamin (Bennie) és Clovis Martin „találták” fel 1929-ben. A Martin testvérek az 1910-es évek közepén Acadiából költöztek a városba. Kezdetben mindketten a helyi villamosokon dolgoztak, amíg 1922-ben meg nem nyílt éttermük, a Martin Brothers’ Coffee Stand and Restaurant. A korábban a közlekedési vállalatnál, az I94-es divízióban végzet munka és a villamosvezetők és kalauzok szakszervezetéhez való tartozás vezetett el ahhoz, hogy a French Marketnek ez az étterme végül az amerikai dél egyik legendás ételének, a Po’ Boy szendvicsnek a szülőhelyévé vált. Mindehhez Amerika történelmének egyik legelszántabb, s leghevesebb sztrájkja is kellett.

1929. július 1-én a New Orleansi villamosvezetők és kalauzok sztrájkba lépnek. A tét 1100 munkahely megóvása és a közlekedési dolgozók helyi szakszervezetének fennmaradása. Július 5-én sztrájktörőket hoznak New Yorkból, azonban tízezres tömeg állja útját a villamosoknak és az első, sztrájktörő vezette villamost fel is gyújtják. A New Orleansiak mindvégig szimpatizálnak a sztrájkolókkal és szolidaritást vállalnak velük. Ennek egyik jele Clovis J. & Bennie Martin levele hajdani kollégáikhoz, az I94-es divízióhoz. Az alább olvasható eredeti levélben elhangzik a szendvics születéséhez nagyban hozzájáruló történelmi mondat:

Szívvel, lélekkel veletek vagyunk, s bármikor, amikor a Francia Piac környékén jártok, ne felejtsetek el benézni a Martin’s Kávézóba és Étterembe (…), az ételünk az I94-es divízió minden tagjának ingyen van.

A Martin testvérek levele a sztrájkolókhoz (1929), Louisiana Research Collection, Tulane University Libraries

Így kezdődött. A Martin testvérek a sztrájkolóknak, azaz a  szegény fiúknak (angolul: poor boys, po’ boys) ingyen adták a szendvicset, amelynek a fő jellemzői  a francia kenyér, némi majonéz, és (legalábbis kezdetben) az osztriga voltak. Ma már a garnélától a csirkéig sok minden előfordulhat benne. A szendvicset hamarosan Po’ Boy szendvicsnek kezdték nevezni, majd az idők során sokat gazdagodott, hogy mára Amerika egyik emblematikus étele legyen. 2007-től kezdődően pedig már fesztiválja is van a fesztiválokban egyébként sem szűkölködő New Orleansban. A Po’ Boy Fesztivál idén is novemberben kerül megrendezésre, s ha valaki éppen arra jár, ne feledkezzen el róla.

Sült osztrigás Po" Boys szendvics

Sült osztrigás Po” Boys szendvics

Oak Street Po-Boy fesztivál, New Orleans

Oak Street Po-Boy fesztivál, New Orleans

Csíki Sándor♣