Ambruis Lajos FűszerkertFŰSZERKERT (könyv) – Megjelent a FOOD&WINE állandó vendégszerzője, a Magyar Konyhában is publikáló József Attila-díjas író, Ambrus Lajos könyve, Gyurik Gábor séf (Viator Étterem, Pannonhalma) ételeivel és Burger Barna fotóival. S, e hivatalos mondat után tán érdemes megjegyezni, hogy könyvkiadásunkban  egyáltalán nem jellemző az a demokratikus szokás, hogy az ételek készítője, valamint fotográfiáinak szerzője egy soron és egyenrangú szerzőként szerepeljen a szakácskönyv címlapján. Nos, ez esetben ez így történt A kötetet egyébként a Magyar Konyha főszerkesztője, Vinkó József mutatta be

értő szóval a Gellért Szálló Márton-napi borfesztiválján, 2015. novemberében. A könyvbemutatón, a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnökeként, Lévai Anikó is hozzászólt:

„Mindenkit kísért valamilyen régi illat, ami a gyerekkort, a nagymama főztjét idézi. A füvek tanulmányozása érdekes néprajzi, élettani adatokkal szolgál. Egy nép történelme elképzelhetetlen a gyógy- és fűszernövények ismeret nélkül. A fűszer életünk sava-borsa. Hol ételeinket fűszerezték, hol gyógyítottak, de mindig segítettek az elveszett harmónia visszaszerzésében. Az is ismert tény, hogy ha több hasonló fűszert összekeverünk, hatásuk intenzívebb, izgalmasabb lesz. Fűszereink többségét nagyanyáink nemcsak ismerték, de termesztették is, nekünk sokszor csak a balkonláda jut. De a fűszerek oly sok örömet szereznek már az illatukkal is! A fűszerezés a mindennapok művészete.” (Lévai Anikó)

A zsálya (Salvia officinalis)

A zsálya (Salvia officinalis) (illusztráció: a Haller-terszról)

Ambrus Lajos író – született Gyulán, 1950-ben

Ambrus Lajos író, szerkesztő, magát pomológusnak is tartja – és joggal. Girokutiról szóló, a FOOD&WINE oldalain is olvasható írásában, Ambrus Lajos eképpen vélekedik, érintve a „gyümölcsészeti tudományt” a pomológiát is.

„Fő műve, mondom én és nem a szakirodalom, mert az a dinnyészeti munkáját tartja annak (Gyakorlati dinnytermelés melegágyban s a szabadban. Pest, 1866.) – szóval mondom én, a főműve a színezett rajzokkal készített, könyvalakban is megjelent füzetsorozata. A Magyarország gyümölcsészete című szakmunka 1862-63-ból. Szerintem. Bár alig írt bele valamit, mégis ő a szellemi atyja, az organizátor, a gyönyörű, bár kortársai által kissé kezdetlegesnek minősített színezett rajzok elkészíttetője, a mű szerkesztője, pár gyümölcs leírója és lelkes kiadója egy személyben. Követve ideáját a tanítás művészetéről, de különösen a földről: „Megtartani pedig nemzeti kötelesség; mert minél nagyobb az a tér, melyet nemzetünk övének mondhat… minél szorosb és tartósabb a kapocs, mely bennünket ez őseink szent vére öntözte áldott föld rögeihez köt, annál dúsabban virágzand fel egykoron nemzeti lételünk”. Ez a mű az első komoly magyar pomológia. Az első munka, amely színes képekben igyekszik bemutatni a magyar gyümölcsfajtákat.”

No, persze a Fűszerkert egyáltalán nem pomológiai munka, mint az a címből is kitalálható. Azokról a fűszerszámokról szól, amelyekről Ambrus évek óta ír. Igényesen, pontosan, alaposan, hitelesen – ahogy azt tőle már megszokhattuk. S, teszi mindezt, tiszteletreméltóan, egy olyan slendrián korban, amikor ez a fajta hiteles és meggyőző alaposság aztán cseppet sem megszokott.

  • Állapítsuk meg újra: Ambrus Lajos, mint mindig, most is jó, s jók a játszótársak is. Gyurik Gábor, akinek a konyháját amúgy is kedvelem és Burger Barna, akit mindeddig, úgy hiszem, nem ismertem.
A kakukkfű (Thymus sp.)

A kakukkfű (Thymus sp.) (illusztráció: a Haller-teraszról)

A Fűszerkert fűszernövényei – mesterien megírva, ínyenc receptekkel, szép fotókkel

  1. A királyi udvarhoz méltó – bazsalikom
  2. Ember szíve vigasztalója – citromfű
  3. A szerelem gerjesztője – csombor
  4. Ehető gyökerétől a magjáig – édeskömény
  5. Tökéletesség, hűség, állhatatosság – kerti izsóp
  6. A mindenfelé virágzó arisztokrata – kakukkfű
  7. A minden éteknek jó ízt adó szerszám – kapor
  8. „Mérsékletes meleg vagyon” – lestyán
  9. Megelégedés és takarékosság – levendula
  10. A szagos pelyva – majoránna
  11. A tavaszi ébredés növénye – medvehagyma
  12. Jó szagú álmot ígér – menta
  13. Az „igen esméretes fű” – szurokfű (oregánó)
  14. A magyarság virága – rozmaring
  15. A fűszerek fűszere – a jóféle sáfrány
  16. Nem szereti, ha háborgatják – tárkony
  17. A tavasz íze – turbolya
  18. Kopott bársony – zsálya
  19. Karácsonyi fűszerek (ánizs, gyömbér, szegfűszeg, fahéj)

A könyv a FOOD&WINE által is ajánlott, kiemelkedően színvonalas olvasmány! Illenek hozzá Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát igazán szimpatikus, a könyv hátoldalán olvasható szavai, miszerint:

„Az ételben és italban megtapasztalt jó, elvezet a jóhoz, a Teljességhez is.”

Érdemes megvenni!

Érdemes megvenni!

Csíki Sándor♣