AZ INTERNET – és a sokmellű nő esete velem

AZ INTERNET – és a sokmellű nő? Igen, ezúttal erről lesz szó! Egy adott témában kutakodva olvasom mindenfelé, hogy “A kis-ázsiai Efezoszban, ahol Szűz Mária háza is áll, a pogány Nagy Istennőt szeméremdombja felett hal amulettel ábrázolták.” Ez a pszeudo-információ,  szerte a világon, angol nyelvű blogok és más írások százaiban ismétlődik azért aztán abszolút hitelesnek tűnik. Kis-Ázsia is, Efezosz is létezik, Szűz Mária háza is arra található, és a “Nagy Istennő” elnevezés is életszerű.

  • Aztán, miért is ne lóghatna rajta egy hal, ha úgy szereti? Semmi sem ébreszt gyanút, látszólag minden a helyén van, minden rendben, sokan idézik: tehát igaz. De, tényleg igaz?

Hol a hal?

Az egyik karácsonyi cikkben már éppen leírni készültem a tetszetős, mindenütt olvasható “információt”,

“A kis-ázsiai Efezoszban, ahol Szűz Mária háza is áll, a pogány Nagy Istennőt szeméremdombja felett hal amulettel ábrázolták.”

amikor a kíváncsiság és az óvatosság az utolsó pillanatban mégis megállított. Biztos, hogy ez így van?

Efezoszi Diana

Efezoszi Diana (Diana Efesina), i.e. 2. szd.

Az első kép nem volt teljes alakos, és leginkább a mellekre koncentrált, ezért egy másikat is választottam, amelyen már igazán minden szükséges részlet látható, ha rákattintasz. Vessünk hát egy pillantást a képen az efezoszi Artemisz, római kori nevén Diana, szobrára, akiről a bevezető idézet szól. Lát itt valaki halat? Nem, de nem is érdemes keresni, mert nincs hal. Sem a szeméremdomb felett, sem a szeméremdomb alatt. Sehol egy árva hal.

Az, aki a téves információt hordozó idézett mondatot először leírta, valamit azért mégis csak hallhatott, mert, ha tovább keresgélünk, találunk egy ősi Artemisz ábrázolást, egy vázaképet, tehát nem szobrot, amelyen Artemiszt, az állatok úrnőjét (potnia theron) valóban hallal a lába között ábrázolják. A szvasztikákkal is díszített váza egyébként boiotiai eredetű. Boiotia viszont Görögországban van és nem Kisázsiában, mint Efezosz.

Az idézett kezdőmondat tehát nem igaz. Sem Efezosz, sem Szűz Mária, sem a pogány Nagy Istennő, sem az amulett nem stimmel. A korrekt mondat így szólhatna:

  • “Egy időszámításunk előtt, a 7. századból származó boiotiai vázán, Artemiszt hallal a lába között ábrázolták.”

A “pillangó-hatás”

A hal megléte, vagy hiánya persze apróság, és a világ dolgain rövid távon az ilyen apróságnak tűnő dolgok semmit nem változtatnak, ahogy az sem, hogy a Szent István Egyetem professzora egy televíziós előadásában a káosz-elmélet klasszikus pillangó hasonlatát a jegyzetelő közönség, és a TV-nézők előtt “egy filozófus” mondásának tulajdonította, ráadásul – kínjában – még egy saját ázsiai verzióval is előállt.

Kétségtelen, hogy nem minden egyetemi professzornak kell tudnia arról, hogy a pillangó-hasonlatot éppenséggel egy amerikai horror, sci-fi és fantasy író, bizonyos Ray Douglas Bradbury vezette be a köztudatba (1952), de, egy ilyen széltében-hosszában idézett metaforáról, mint a “pillangó-hatás”, egyetemi berkekben annyit már illik tudni, hogy igazából egy amerikai matematikus, meteorológus, bizonyos Edward Lorenz nevéhez fűződik. Ő volt az, aki a szemléletes “butterfly effect” (pillangó-hatás) példát elterjesztette.

ed_lorenz

Edward Lorenz (1917-2008)

Lorenz eredményeinek 1963-as közlése kapcsán elmondja, hogy: “Egy meteorológus megjegyezte, hogy amennyiben az elmélete helytálló volt, úgy a sirály szárnyának egy csapása képes volt az időjárás menetét örökre megváltoztatni.” Lorenz a sirály szárnycsapásáról a későbbiekben a sokkal költőibb “pillangó” hasonlatra váltotta át. A pillangó hasonlat továbbfejlesztését Philip Merilees agyalta ki 1972-ben, miszerint:

“A pillangó szárnyának egy csapása Brazíliában, tornádót indíthat el Texasban.”

Edward Lorenz valóban tartott előadást 1972. december 29-én az American Association for the Advancement of Science 139. gyűlésén, Washingtonban,

The Butterfly Effect” címmel és ebben valóban szerepel a Merilees nevéhez kötött mondat, tehát ezt elfogadhatjuk. (Az 1972-es előadás a Lorenz kezében tartott könyvben jelent meg.)

  • Csak adalék mindehhez, hogy James Gleick magyar nyelven is megjelent “Káosz, Egy tudomány születése” című könyvében az 1972-es dátum helyett 1979 szerepel a lábjegyzetben, ami nyilvánvaló tévedés, vagy nyomdahiba, de a többit a könyv legalább jól idézi.

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Történelem, ünnep, Vélemény
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.