A BIZARR HOZZÁVALÓK sorában ezúttal a lakktetű (E904), a bíbortetű (E120), a Kopi Luwak (civeton), a szellentés (szkatol), a hód végbél körüli mirigyei (castoreum), és az emberi hajból nyert cisztein kerültek elő. Az előző részben az arany, a bakteriofágok, a borax és a kátrány szerepeltek. Érdekesek és a a kedélyek borzolására is alkalmas hozzávalók.

Bíbortetű (kárminsav, E120)

A megtermékenyített nőstény bíbortetűből előállított festékeket már az aztékok és maják is nagy mennyiségben használtak, s adóként is előfordult. A fügekaktuszokon élő bíbortetveket ma már sokfelé, így a Kanári-szigeteken és Spanyolországban is tenyésztik, s belőlük skarlát, narancs és piros festékeket is előállítanak. A tetvekből nyert kivonatokban a színért felelős kárminsav tartalom átlagosan 20%. Egy kilogramm festék előállításához pedig több mint 150.000 tetűre van szükség, amit összevethetünk azzal, hogy Peru évi termelése legalább 200.000 kilogramm. A kozmetikai iparban éppúgy használatos színezék (rúzsok), mint az élelmiszeriparban. Világszerte majd minden területen előfordulhat a húsoktól, töltelékáruktól kezdve a pékárukig, sajtokig, szószokig, lekvárokig, sít. A bíbortetűből készített festék a kátrányból előállított anilinfestékek mutagén hatásának felismerése után újra reneszánszát éli. A szalicilsavra, benzoesavra érzékenyek allergiások lehetnek a kárminsavra is.

Kaktusz, szétnyomott bíbortetű és a tetű festékkel festett szál

A bíbortetű eredetű festékek állati eredetűnek számítanak, ezért már a vegetáriánusok tiltakozását is kiváltották, és az iszlámban és a zsidó vallásban is tiltottnak számítanak.

Lakktetű (sellak, E904)

A Thaiföldről és Indiából származó sellak a ma ismert lakkok előtt, egészen az 1930-as évekig, széles körben használt politúr volt. A sellakot a nőstény lakktetű egész testfelületén kiválasztott vöröses színű, sűrű, gyantaszerű váladékából készítik. A lakktetű nedve vastagon borítja a táplálékul fogyasztott növények ágait, ezért sokáig úgy hitték, hogy nem a tetű váladékát, hanem a fa gyantáját gyűjtik. 1kg sellak előállításához többszázezer lakktetű váladékára van szükség. A sellakot korábban még az elektromos ipar is nagy mennyiségben használta, s ez a „spanyolviasz” (pecsétviasz) fő összetevője, a vonós hangszerek lakkja.

Lakktetű

A lakktetű váladéka ehető is, emészthető is, ezért aztán az étkezésben elő is fordul. A sellak veszélytelen, mennyiségi korlátozás nélkül használható bevonó anyag lett az édességeknél, csokoládénál, és méhviasszal (E901) keverve a gyümölcsöknél, a csokoládéval bevont kekszeknél és a kávénál is.

Kopi Luwak (civeton)

A sajátos eredetű cibet kávéval (indonéz nyelven: kopi luwak) Jack Nicholson ismertette meg a hazai mozi nézőket, a Bakancslista című filmben. A drága cibet kávét hajdan még a kávébabot elfogyasztó cibetmacska ürülékéből gyűjtötték össze. A kereslet nőtt, az ár maradt, de a cibetmacska bélrendszerének áldásos hatását ma már leginkább egy szintetikus anyag, a civeton helyettesít.

Kopi Luwak

A civeton az egyik legrégebben ismert feromon, egy pézsmaillatú parfümkomponens, melyet korábban még a cibetmacskafélék egy Indonéziától távoli, afrikai fajából, az Afrikai cibet farka alatti pézsmamirigyből nyertek, ma már azonban pálmaolajból is előállítható..

Szellentés (szkatol)

A bélflóra nagyszámú szerves vegyületet állít elő, melyek közös jellemzője a többnyire kellemetlen, intenzív, s jellegzetes szag. A bűzért felelős molekulák egyike a szkatol, mely beszédes nevét a görög trágya, „szkat” szóból nyerte. A szkatolt kis mennyiségben még jázminillatúnak érzékeljük, amit az illatszer és cigarettaiparban hasznosítanak, ám listánk szempontjából legfontosabb alkalmazási területét mégis az eper ízű jégkrémek készítésénél lelhetjük meg.

Eper jégkrém

Valaki felfedezte, hogy ez a természetben meglehetősen bizarr körülmények közt képződő molekula nagyszerűen fokozza a málna és eperfagylaltok ízét, akárcsak a hód mirigyváladéka.

Hódpézsma (castoreum)

A hódpézsma, vagy castoreum egy barnás színű, kenőcsszerű, pézsmaillatú anyag, melyet a hód végbél és ivarnyílása közt elhelyezkedő mirigyek választanak ki. Meglehetősen drága anyag, amit a parfüm és cigarettaipar hasznosít leginkább, de élelmiszeripari előfordulása is akad, különösen az Egyesült Államokban. A felhasznált évi mintegy 150 kilogrammnyi hódpézsmát leginkább az eper, málna és vanília ízű ételek, üdítőitalok, fagylaltokat ízének fokozására használják, de rágógumikban is előfordulhat. Svédországban a hódpézsmát pálinkák ízesítésére is használják. Ez az ital a „Bäverhojt”. Mivel castoreumot szintetikusan még nem állítanak elő, ezért a teljes felhasznált mennyiség a hódok váladéka.

Bäverhojt

A valódi kérdés a castoreumnál is ugyanaz, mint a szkatolnál, hogy vajon kinek is juthatott az eszébe az illatos eperhez a hód végbél körüli mirigyeinek váladékát hozzákeverni és ráadásul meg is kóstolni?

Emberi haj (L-cisztein, E920)

A L-cisztein egy kéntartalmú esszenciális aminosav, melyet a sütőipar széleskörűen használ, így előfordulhat a kenyerekben, péksüteményekben, fánkokban, s számtalan más ízletes termékben. A savanykás élelmiszerek ízét is fokozza, ezért aromákban is találkozhatunk vele. Korlátozás nélkül használható, veszélytelen adalékanyag, melynek főként Kínához köthető előállításához a nagy mennyiségben gyűjthető, olcsó emberi hajat, és (nagyobb részt) a vágóhídi kacsatoll hulladékot hasznosítják.

Péksütemények

S, ha már a bíbortetűből nyert rovar eredetű festék is heves vegetáriánus ellenkezést és szigorú vallási tiltást váltott ki, vajon mit gondoljunk a kenyérbe sütött emberi eredetű cisztein felhasználásáról?

Csíki Sándor♣