ORVOSI MÍTOSZOK, mítoszok, amiben időnként még az orvosok is hisznek. Gondoljunk csak arra, hogy hányan hiszik, hogy a haj és köröm még a halál után is nő, s hogy a hajvágástól a haj erősebb, vastagabb és szebb lesz? Hányan hiszik el, hogy az agyunknak alig tíz százalékát használjuk csak? Hányan gondolják, hogy naponta x pohár (liter) vizet kell innunk? Hányan gondolják, hogy a napozás rákot okozhat? S, itt álljunk is meg egy percre. A napsugárzás okozhat rákot? Igen, persze, ha a bőr (sokszor) leég, vörös, hámlik, fáj.
De a napozás mindemellett nagyon fontos, s ez ma már egyre gyakrabban, s egyre több helyen elhangzik. A probléma súlyát jelzi, hogy a D-vitamin hiánnyal is összefüggésbe hozható elhalálozások éves számát világszerte milliós nagyságrendűnek becsülik. A napsugárzás révén keletkező D-vitamin szerepe kiemelkedő, ráadásul legalább 16-féle rák keletkezését előzheti meg. Tehát a naptejek és mindenféle fényvédőfaktoros készítmények inkább csak utolsó lehetőségként kellene, hogy előkerüljenek, vagy legalábbis „tudományosabban” kellene használnunk őket, hiszen napfürdőznünk is kellene. Többet, mint most, de a leégéstől óvakodjunk, bár nem feltétlen a napozószerekkel, mint ma tesszük, s teszem és is, hanem fokozatosabb, körültekintőbb, rövidebb ideig tartó, óvatosabb napozással.
A halakról (elsősorban a tengeri halakról) is régóta mondják figyelmeztetően, hogy magas lehet bennük a nehézfém koncentráció, köszönhetően annak is, hogy évente nagy mennyiségű higany, kadmium, króm, arzén, s más elemek, stroncium, kerül a levegőbe, majd onnan az esővel a vizekbe, s persze közvetlenül is folyókba, tengerekbe, s ezzel a halakba, s más tengeri eredetű táplálékainkba is.
A tejet is sokan támadják már régóta (én szeretem), pedig némi finomításra itt is szükség lenne. Lényeges, hogy milyen tartásból, miféle takarmányozással tartott tehéntől származó, pasztörizált, vagy nem pasztörizált tejről beszélünk-e, mert hogy ez is kérdés lehet annak eldöntésében, hogy egészségesnek tartjuk-e a tejet.
A teljes kiőrlésű gabona egészségességéről is éppúgy csak kiegészítésekkel beszélhetünk. Túl azon, hogy a teljes kiőrlésű gabona általában egészségesebbnek tekinthető, mint a „finomított”, a túlsúlyos, magas vérnyomásban szenvedők, cukorbetegek, koleszterinproblémákkal küzdők éppúgy kerüljék, mint általában a gabonaféléket. S, akkor arról a praktikus ellenérvről még szó sem esett, hogy a teljes kiőrlésű gabona gombatoxin (mikotoxin) szennyezettsége a termék jellege miatt jóval gyakoribb.
- A víznél a sokfelé dogmaként meghatározott, pohárban/literben kifejezett x-mennyiségű vízfogyasztás helyett a vizelet színét is használhatjuk indikátorként. Ha világos színű, akkor elegendő folyadékot ittunk, ha sötétedik, akkor pótoljuk a vizet. (A B-vitaminok a vizeletet sötétsárgára festhetik, ezért ezt vegyük figyelembe.)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!