A SKANDINÁVOK – ki gondolta volna még nem is oly’ régen – sikert, sikerre halmoztak az elmúlt években. Eredményesek a Bocuse d’Or versenyen, éttermeik, gasztronómiájuk beszédtémává vált. Mindezek után már cseppet sem meglepő módon a „Nordic diet” sem várakoztatott magára sokat. Talán már ahhoz sem kell sok idő, hogy a skandináv diéta gurukat istenítse az új és haladó fogyókúrákra szomjúhozó világ. René Redzepi mellett a 2 Michelin csillagos dán Noma másik alapítója, a 14 szakácskönyvet publikáló Claus Meyer is megérezte az idők szelét és a Noma (és a skandináv konyha) friss nimbuszát kihasználva harcot hirdetett az elhízás ellen.

Az obezitológus Arne Astrup (és a Koppenhágai Egyetem) közreműködésével és szakmai hátterével az „Új északi konyha” manifesztumának megfogalmazása után, ím, útjára indította az „Új északi diétát” is, ami persze – nem is kell csodálkoznunk ezen – nem is annyira új. Pénz is akadt a Koppenhágai Egyetem környékén a fogyókúrás módszer vizsgálatára, s úgy tűnik, a diéta működik, ha nem is kell tőle hanyatt esnünk. 12 hét után a kísérletben résztvevő túlsúlyos emberek átlagosan 3 kilogrammot fogytak, ami egyébként – szerintem – meglehetősen szerény eredmény, de mégis nagy sikerként könyvelik el, mivel nagyobb volt, mint az adagokat ellenőrzött módon fogyasztók kontroll-csoportjában.

Az „új északi diéta” lényegét tekintev a skandináv termékekre és a hagyományos északi alapanyagokra épül. Arra a kevésre, ami ott megterem. Alapját a halak, a pillangósok (bab, borsó, lencse), magvak, erdei bogyók, gyümölcsök, a nyers zöldségek (káposzta), a vadhús, rénszarvas, bárány és az északra jellemző keményítő, a zab adja. Az étrend antioxidánsokban, esszenciális zsírsavakban gazdag. Ebben a mediterrán diétára is emlékeztet. Az új északi diéta alapelvei meglehetősen régiek, nincs ebben csoda, ezért nagy meglepetés senkit nem érhet.

  • Fogyaszd a lakóhelyed környékén előállított alapanyagokat, növényeket, állatokat!
  • Készíts egyszerű, gyorsan elkészíthető ételeket!
  • Fogyassz minél több változatos mellékfogást!
  • A zsírt édes ízzel váltsad ki! (Itt azért némi magyarázatra valószínűleg szükség lehet. Meyer javaslata az, hogy kerüljük az olajban sütést, és a saláták önteteiben is a sok olajat, ellenben cseppnyi balzsamecet édességével a vinaigrette-ben megspórolhatunk olajat az öntetben. Mézet, melaszt javasol a keserűbb zöldségek önteteiben, csökkenő olajtartalom mellett.)
  • Fűszerezz mással is, mint sóval, borssal! (Itt főként a történelmileg hagyományos savanyú ízre, almaecetre, lime-ra, s mindenekelőtt a joghurtra gondol.)
  • Javasolja, hogy a ketchup helyett inkább savanyúságot, uborkát, céklát, rebarbarát és paradicsomot használjunk, s nem is vitatkozom. Igaz!

Nos, itt a legújabb diéta, el lehet kezdeni, de legyünk benne biztosak, hogy nem ez volt az utolsó, s nem lennék meglepve, ha más nagy nevek is előállnának valami leporolt „forradalmi” ötlettel, amiből legalább néhány könyv, és a publikum érdeklődését tartósan felcsigázó intenzív hírverés csiholható.

  • Én fele annyi idő alatt háromszor annyit fogytam, mint az „új északi diétával” a Koppenhágai Egyetem kísérleti alanyai. A módszerem egyszerű és igen hatékony, ám akad vele több probléma is: önfegyelmet és eltökéltséget kíván, marketing szempontból használhatatlan, s ami a legnagyobb baja, pénzt sem lehet belőle csinálni. A „titkos” és biztosan működő módszer egy mondatban így foglalható össze: Egyél nagyon keveset, mozogj nagyon sokat!

Csíki Sándor♣