AZ EURÓPAI UNIÓ mezőgazdasági minisztereinek informális tanácsülésére aligha kerülhetett volna jobb helyen sor, mint Debrecenben. A miniszteri delegációk vasárnap érkeztek a Liszt Ferenc repülőtérre, s innen indultak Debrecenbe. A délután során a delegációk tagjai a Debreceni Nagytemplomban már kulturális programon vettek részt, ahol a műsor előtt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mondott köszöntőt. A nagy múltú templomban a Debrecen-Nagyerdei református gyülekezet orgonistája, Karaszon Dezső adott koncertet.

A koncert után a vendégeket fáktól takart, ápolt gyeppel körbevett Hajdúszoboszló közeli tanyára vitte a busz. A tanyán már befűtötték az udvaron álló kemencét, a konyhában készült a vöröskáposzta, főtt a bableves, kelt a tészta, tepsibe rendezetten sorakoztak a sütésre váró kacsacombok. Minden készen állt a vendégek fogadására.

Az érkezőket a tanya udvarán álló asztalra készített tölgyhordóba töltött házi pálinkával, a Zsindelyes Pálinkafőzde barack és vegyes pálinkájával, gyöngyöző Törley Francois Pinot noir rosé pezsgővel, narancslével és ásványvízzel, meleg tepertős pogácsával fogadta jókedvű házigazda. A közelben, árvalányhajas kalapban, ketten karikás ostort csattogtattak. Az üdvözlő italok elfogyasztása után a vendégek a házigazda invitálására rövid sétát tettek, s megnézték a tanya állatait, a szürkemarhákat, szamarakat, lovakat, racka juhokat, mangalicákat, libákat. A vacsorához negyvennégy főre terítettek a tanya hangulatos éttermi részén, ahol a búbos kemence is áll. A vacsorán jelen volt Debrecen polgármestere, Kósa Lajos is.

A vacsora borai és ételei

1) A bor: Vulcanus 2006 (Szatmári Pincészet, Szigliget)

• Vulcanus a szürkebarát és budai zöld szőlőfajták keresztezéséből származtatott, 1957-ben nemesített magyar fajta. Dr.Király Ferenc szőlőnemesítő agrármérnök állította elő Badacsonyban. Évtizedek múltán, 2003-ban lett hivatalosan elismert, önálló fajta. Ritkaságnak számít még a Balaton-felvidéken is. A szigligeti Szatmári Pincészet bő kéthektárnyit telepített a pince előtti dűlőben. Szép és friss savak, a terroirt visszatükröző ásványos karakter jellemzik. A 2006-os Vulcanus minerális, nagy testű, magas alkoholtartalmú (15%) bor citrusos íz- és illat-jegyekkel, virgonc savakkal. Nagy formátumú fehérbor.

A borhoz felszolgált előétel: Kemencében sült lángos kapros tejföllel és szalonnatepertővel. A kenyérlángos készítése a kenyérsütéshez társult hajdan. Elnevezései igen változatosak, melyek egy része (vakarcs, vakaró) arra utal, hogy a hozzávaló tésztához a dagasztó teknőben maradt tészta kivakarásával jutottak. Ezeken kívül más nevei is akadnak, mint a dübbencs, vagy pompos, esetleg a kanvarjú, vakvarjú. A Tiszántúlon a kenyértésztából is elvettek, hogy készítsenek másfajta ételeket. Ilyen a zsírral kent, hajtogatott, majd ismét zsírral kent réteges-leveles lepény is. A Kárpát-medencében sokfelé megjelenő kapros tejföl nagyszerű párt alkot a kemencében sült friss lángossal, ami valójában egy évezredes múltra visszatekintő kelt lepénykenyér. A kellemesen sós szalonna kellően nagy kockákra lett vágva és kíméletesen készült ahhoz, hogy tepertőnek is nevezhessük. Laktatóan ízletes és rusztikus előétel, kedvelt ízvilággal, melyhez a bor is nagyszerűen illett.

2) A leves: Csülkös bableves

Az Amerikából érkezett veteménybabot (Phaseolus vulgaris) Purkirchner György orvos hozta be először az országba a 16. század második felében (1560). Hosszú ideig különlegességnek számított, ezért drága is volt, majd a 17. század legvégétől gyors ütemben terjedt. A paszuly, az elmúlt századokban még köztes növényként, leginkább egy másik, újvilágban őshonos növény, a kukorica közé vetve fordult elő. A vacsora színhelyének szomszédságában ugyan kukoricaföldek vannak körben, ám babot már nem vetnek a sorok közé.

Disznóöléskor a sertéscsülköt tartósították, sózták, füstölték, s eltették más időkre, akkorra, amikor az étel fényét is emelhette, magában főzve, méginkább, valamihez társítva. A szegények egyszerű, mindennapokra is, böjtre is jó sovány bablevesét a csülök már ünnepi étellé emelte, ahogy az egyszerű lángos is új fényben ragyog fel a kapros tejföltől és szalonnatepertőtől. A csülkös bableves ízletes, tartalmas leves, melynek szerte Európában akadnak rokonai.

3) A bor: Rhapsody 2006 (Kovács Nimród, Eger)

• 30% merlot, 28% cabernet sauvignon, 22% cabernet franc és 20% kékfrankos házasítása. Nagyobbrészt magyar és francia barrique hordóban, egyharmad részben ászokhordóban készült. Bordeaux stílusa tükröződik vissza a borban. Rubintvörös színű, ízében erdei gyümölcsök, ribizli, szeder, kakaó és szegfűszeg. Tanninjai bársonyosak. Hosszú lecsengésű, harmonikus, szép bor.

A Kemencében sült kacsacomb párolt vöröskáposztával és petrezselymes újburgonyával készült. A 19. század derekán a legtöbb kacsát a Tisza, Bodrog, Sajó, s néhány más folyó mentén nevelték legnagyobb számban, de a faluszéli kis patakok partján is sűrűn előfordult. A kacsák száma és jelentősége akkor is növekedett, amikor a 20. század első évtizedében a libaállomány csökkenésnek indult. A kacsa húsa iránti kereslet is nőtt, ám a magyar parasztság kacsát leginkább saját célra, ünnepi eledelnek tartott. A bor mellé fűszeres ételek javallottak, s az étel kellően teljesíti is ezt a kívánalmat. A vöröskáposzta telt, kellemes ízei, a kemencében sült, omlós húsú, ropogós bőrű kacsa, az újburgonya mellől elmaradhatatlan petrezselyem az étel legjobb tulajdonságait hozza előtérbe.

4) A bor: Áts cuvée 2008 (Royal Tokaji, Tokaj)

• Késői szüretelésű szőlők,  furmint (70%), hárslevelű (15%) és sárgamuskotály (15%) házasítása. Fényesen aranyszínű, friss citrusos, banános illatú. Narancshéj, citrusos és földes aromák, trópusi gyümölcsök ízei keverednek. Mézes, édes bor, 134 g/l maradékcukor, s alacsonynak számító, tíz százalék körüli alkohol tartalommal, grépfrútos, vaníliás jeggyel az utóízében. Hosszú lecsengésű gyümölcsös, összetett desszertbor.

A tanyán készült desszert kelt tésztából nyújtott, szaggatott túrós batyu karamellizált őszibarackkal. Dél-Európával összevetve, a középkorban hazánkban a túró volt az elterjedt, ami délen alig volt ismert, míg az arrafelé elterjedt sajt nálunk volt kevéssé ismert. A túró készítéséhez a tejet cserépedényben hagyták megaludni, majd szétválasztották fölére és sovány aludttejre. Az aludttejből melegítéssel készült a túró.  A túrót frissen fogyasztották, vagy tartósították. Tésztával a 17. század második felétől fogyasztják. Kelt tésztához kerülhet sós, vagy édes formában is, mindkét alakban kedvelt, klasszikusnak számító étel a magyar konyhában. A borral jól harmonizált,

A desszert után, a kávéval Szabolcsi almapálinka (Zsindelyes Pálinkafőzde) került felszolgálásra. A pálinka szabolcsi területekről származó jonatán, jonagold és idared fajtákból készült. Kisüsti lepárlóval desztillálták, tölgyfa hordókban érlelték, majd palackozták. Halványan fahéjas illatú, vaníliás, fás jegyekkel, amelyek mellett a pálinka almakompótos lágysága uralkodik.

Tájba, természetbe ágyazott helyszíne miatt is, ez a vacsora kiváltképpen alkalomhoz illő volt. A mezőgazdasági miniszterek ezen a tanyán az Alföld, a Debrecen környéki táj hangulatával, a tanya világával és az itt fogyasztott, hagyományosnak tekintett ételekkel ismerkedhettek. Élményteli vacsora volt,  melynek nem is lehetett volna jobb helyszínt találni. (A vacsora helyszíne a hajdúszoboszlói Tuba tanya volt. A tanyagazda: Rápolthy István)

Csíki Sándor♣ – eu2011.hu
Fotó: Kovács András