ITT A BEJGLI szezon, itt van újra. Tavaly már volt szerencsém karácsony közeledtével Pataki János érdi cukrász bejglijeit kóstolni. Nos, karácsony ismét csak közeledik, s mi ismét együtt zsűriztünk, s én ismét előhozakodtam a bejglivel, mire ő ismét csak azt mondta, amit tavaly is: „Gyere ki Érdre, aztán adok. Kóstoljad meg, hogy milyen.” Elmentem hozzá Érdre, s mit mondhatnék, igazán akadt választék, így amikor a kóstolót megkaptam, láttam, hogy jut ebből másnak is. Bauer Éva az IPM felelős szerkesztője, a blog sóletfőzője volt a szerencsés, akivel osztoztam. Magyar Elek így ír a bejgliről az Ínyesmester szakácskönyve (1932) című művében:

„Készüljön bár omlós, avagy egyszerű kelt tésztából, legyen a tölteléke dúsabb vagy soványabb, mindig büszkesége a ház úrnőjének, akkor is, ha nem ő maga készítette, hanem a cukrásztól hozatta”

Én tehát a cukrásztól, Pataki Jánostól hoztam a diós, mákos, gesztenyés, csokoládés, marcipános, szilvás, beigliket, gyümölcskenyeret és stollent, csupa finomságot. Nekem a csokoládés és marcipános tetszik legjobban, de az összes el fog fogyni – talán már karácsony előtt? A csokoládés bejgli idén újdonság. Várom, hogy mikor jelenik meg az ugyancsak elterjedtnek számító túrós bejgli, amit én egyébként még nem ettem.

A válság közepette igazán remek ötlet a válságtorta, ám a bejglifutár is, amit az ifjabb Pataki generáció talált ki Ehhez az ötlethez készítették ezt a videót.

Bejgli történelem

Ha pedig már ennyi bejgli, akkor némi bejgli történelem is dukál hozzá, bár, mint a kutakodásom első perceiben már kiderült, a bejgli nem is annyira kézenfekvő és elfogadhatóan biztos történettel bír, mint azt eddig hittem. Első közelítésben a kétségtelenül nem teljesen megbízható, de kiindulásnak mégis csak megfelelőnek tűnő wikipediát néztem meg. Ebből az derült ki, hogy:

  1. mi magyarok azt gondoljuk, hogy a bejgli Sziléziából származik és német közvetítéssel jött el hozzánk;
  2. az angolok azt, hogy ez egy magyar sütemény;
  3. az olaszok is így vélekednek, de már azt is mondják, hogy a bejgli örmény eredetű;
  4. a németek ugyanezt gondolják, s örmény eredetű magyar karácsonyi süteménynek tartják a mákos és diós bejglit;
  5. a franciák lengyel süteménynek tartják, akárcsak a hollandok, vagy a svédek;
  6. a lengyelek pedig egy árva szót sem szólnak arról, hogy honnan is származik a bejgli (lengyelül:  makowiec).

A bejgli név azt meglehetősen valószínűsíti, hogy a ma már sokfelé csak magyar (lengyel) süteménynek gondolt bejgli (bájgli) bajor-osztrák közvetítéssel érkezett. Azt is sokfelé mondják, hogy a bejgli szó a német beugen (hajlítani) igéből származik. A jiddis beygl is a bejgli német eredetet erősíti, írják ugyancsak sokan, ám ez is áttételesen igaz, már csak azért is, mert a beygl igazából nem más, mint a jól ismert kerek, középen lyukas bagel, ami bizony egyáltalán nem hasonlít a mi karácsonyi bejglinkre, legfeljebb annyiban, hogy ugyanúgy „hajlított”, vagy gyűrű alakú, amire viszont a közép felnémet „böugel” szó is utal. Az etimologizálást itt most abba is hagyom, miközben látom, hogy a kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt. Nem tudtuk meg az igazságot, ám lesz még karácsony, lesz még bejgli, így talán a következő karácsonykor közelebb juthatunk a bejgli eredetének megfejtéséhez is. A bejgli okán is Kellemes ünnepeket kívánok!

Csíki Sándor♣