VAJAS KENYÉR & ZSÍROS KENYÉR (recept)

A ZSÍROS KENYÉR, amit németül Schmalzbrot, angolul pedig bread and dripping néven ismernek, ma is elterjedt eledel, s ez érthető is. Én újabban a libazsíros kenyeret csipetnyi jó minőségű sóval, s karikára vágott hegyes erős zöldpaprikával kedvelem leginkább. A szénhidrátnak és a zsírnak ez a ma már olcsónak számító kombinációja különösen a két világháború közti időszakban volt elterjedt nyugaton is, s a rántott leveshez hasonlóan a szegényebb néprétegek, a gazdasági válság áldozatai, a munkanélküli tömegek körében volt elterjedt eledel, akárcsak a leveskonyhák ételei. A vajas kenyér és a zsíros kenyér között a lényeget illetően nincs különbség, legfeljebb csak annyi, hogy a 17. századtól nekilóduló

(tovább…)

ÁLDOTT GABONA

SAJÁTOS vademecumot (tanácsadást) állítottam össze, mikor a gabonáról kezdtem el töprengeni – egy kötet bevezető gondolatainak rögzítésekor. Mert ugye általában a gabona azon „fűnövények nevezete”  a 150 éves Czuczor-Fogarasi nagyszótár szerint, melyeken „sok magú” kalászok teremnek, s melyeknek magvaiból a kenyérnek és más ételneműeknek való liszt készül. A gabona az élet magva, különleges, vagyis szakrális „anyag” – egyrészt étel készül belőle, másrészt a szükséges vetőmaghoz juttatja az embert.

(tovább…)

ÍZÉRZÉKELÉS – A TÜDŐBEN

A TÜDŐNK is érez ízt, nem csupán a nyelv, pontosabban az egész szájüregben szétszórtan elhelyezkedő receptorok. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a zsír érzékelésért felelős CD36 receptorok egyéntől függő mértékben, de az egész szervezetben előfordulnak, azonban a tüdő simaizom elemeinek vizsgálata most a kutatókat is meglepte. A Nature Medicine 16, 1299 – 1304 (2010) számában, Deepak A. Deshpande és társai cikke szerint

(tovább…)

BOROK A KONYHÁBAN – Herczeg Ágnes könyve

MEGJELENT Herczeg Ágnes „Borok a konyhában„című könyve. Pont. Egy hír a sok közül, hiszen annyi mindenki ír ma már könyvet – írástudók, s írástudatlanok – hogy eggyel több, vagy kevesebb könyv ugyan kit érdekel? Az „eggyel több” bizonyára senkit, ami bölcs dolog, ám itt most valami olyasmi történt, ami mégsem átlagos. Mindeddig – tudva, hogy a könyv készül – nem is töprengtem el ezen, mert természetesnek vettem, hogy Ágnes véghezviszi, amit eltervezett, jó emberekkel veszi magát körül, s igényes, szép munkát ad ki a kezei közül. Más eszembe sem jutott, s az Alexandra kiadó is így láthatta, mert bizalmat szavazott neki.

(tovább…)

MERGUEZ – és lecsó

ELKÉSZÜLT AZ IDEI (2010) utolsó friss lecsóm. A vecsésről származó paprika bizony már a szezon legvégének maradéka volt csak, s ízében, illatában a nyárival alig ha volt összevethető. A paradicsom sem volt az igazi, de a paprikánál mégis kiegyensúlyozottabb minőséget képviselt. Mindegy, lelkes voltam, s jó kolbásszal még igen jó szezonzáró lecsó sikeredhet a hozzávalókból. A lecsó össznemzeti ügy, ezért is szerepelt a nyár végén megtartott I. Nemzeti Gulyás Nap ajánlott ételei között is. Fiatal étel, s akár vegetáriánusok is élvezhetik az ízeit, ami nagy békességet teremthet az asztal körül.

(tovább…)