Tokaj-Hegyalja gasztronómiája (II.rész)
A VALLONOK SZEREPE, jelentősége talán nem eléggé ismert még, pedig „kókonya” földjén igen sokat tettek azért, hogy az egyház és a király erőfeszítései valóra váljanak.
A VALLONOK SZEREPE, jelentősége talán nem eléggé ismert még, pedig „kókonya” földjén igen sokat tettek azért, hogy az egyház és a király erőfeszítései valóra váljanak.
A JÓ EVÉS ÉS JÓ IVÁS vágya valamennyi közt a legtartósabb vágyunk. Az első korty édes tejtől végigkíséri életünket, és mindhalálig kitart. Ettől igaz, hogy egy tájról, annak kultúrájáról, lakóinak lelki alkatáról legkönnyebben éppen a terített asztalnál kaphatunk hiteles képet. Egy pohár jó bor mellett. Nincs ez másként Tokaj-Hegyalján sem. A vidék jó ismerője, dr. Zelnik József író, etnográfus a távoli múltba tekintve a tokaji bor alkímiáját kutatta. Én a régmúltban Tokaj-Hegyalja kulináris jövőjét keresem.
„NEVÉT A SZAKIRODALOM szláv eredetű személynévből eredezteti, tehát a falu alapításakor valószínűleg magánkézben volt. A népi hagyomány szerint azonban Bajna lakói egykor a mai Sáráspuszta helyén éltek, ahonnan a tatárjárás idején menekültek el. Mivel lakóhelyüket sok viszontagság és baj közt kellett elhagyniuk, új falujukat – így őrzi a legendárium – a „baj”-ról nevezték el.”
EGYIK MÉLTATÓJA, talán legjobb monográfusa azt aggatta Haraszthy Ágostonra epiteton ornans gyanánt, hogy nyughatatlan ember volt. Türelmetlen. Képzeletdús. Törtető. Vasegészségű. Teátrális. S persze önfejű. Vagyis: magyar.
JÓ AZ IDŐ, itt a grillezés és a spárga szezonja. Ciabattát sütni pedig mindig lehet. Télen is, nyáron is. A spárgakrémlevesről már ejtettem szót, de most másképpen készítettem, amit a konzervatívak jobb , ha el sem olvasnak…
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!