CUKORCSÖKKENTÉS – Felére csökken az üdítők cukortartalma!

üdítőitalKISEBB CUKORTARTALOM – Cukorcsökkentési vállalásokat tettek a hazai üdítőital-gyártók, ami jó hírnek számít, 2020-ra – az ígéret szerint – felére csökken az alkoholmentes italok cukor- és kalóriatartalma Magyarországon. A sajtóközlemény szerint: „A hazai üdítőital-gyártók — a magyarországi élelmiszergyártó ágazatok közül elsőként — cukorcsökkentési vállalásokat tettek. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség ma bejelentett önkéntes

(tovább…)

ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – Sztár, Traubisoda, Márka, Cola

Sztár narancs (1986)SZTÁR – Az 1960-as évek végén, az új gazdasági mechanizmus meghirdetése (1968) után, már a szeszipar érdeklődése is feltámadt az üdítőital gyártás iránt. A gazdasági nyitással szélesebb lehetőség kínálkozott a nyugattal való együttműködésre is. A Szeszipari Országos Vállalat (SZOV) 1969-ben köt szerződést az holland Naarden International N.V. céggel. Ennek alapján, 1970-ben, a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában elkezdődik a Sztár üdítőcsalád készítése.

(tovább…)

ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – Bambi, Utas-Üdítő, Hüsi

BambiBAMBI NARANCS – Kovács Eszti 1959-ben énekelte először, Berki Géza dalszerző, és Brandt Iván szövegíró többször is feldolgozott slágerét, a Pancsoló kislány című dalt. A dal refrénje fél évszázad múltán is jól ismert: „Jaj úgy élvezem én a strandot,/ Ottan annyi a szép és jó,/ Annyi vicceset látok, hallok,/ És még Bambi is kapható!” A szénsavas Bambi palackozása 1947-ben, a VIII. kerületi Hazai Szikvízüzemben, a Horváth Mihály téren kezdődött. Az államosítást követően, ez a szikvízüzem, s vele a jogok is, a Fővárosi Ásványvíz és Szikvízüzemhez kerültek. Gyártóhelyét többször is áthelyezték, majd, a kereslet növekedésével, a 60’-as évek elején, a KGST szakosodás szerint a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) gyártott új gépsorokat állítottak be.

(tovább…)

ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – sörbet (sharbat) és kracherli

sörbetSÖRBET – „Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet.” – írta Arany János 1856 nyarán, Szondi két apródja című balladájában. Az arab, perzsa, török közvetítéssel érkező sörbet szó azonban ebben az esetben nem napjaink jóval ismertebb havas-jeges desszertjét (sorbet), hanem a világ legelső üdítőitalát jelöli. A középkori eredetű sörbet (serbet) összezúzott gyümölcsök (citrom, narancs, mangó, ananász, aranyalma, szantál, falsa) zöldfűszerek (menta, etc.), és/vagy virágszirmok (rózsa,

(tovább…)