MARCO POLO ÉS A TÉSZTA – Tényleg a kínai tészta volt a minta?

Marco Polo és a tésztaMARCO POLO ÉS A TÉSZTA – Ha nem szeretsz olvasni, most kivételesen megkönnyítem a dolgod, s mindjárt meg is válaszolom a címben feltett kérdést: NEM, nem a kínai tészta volt a minta. Ja, hogy azt olvastad másutt, hogy a kínai tészta volt a minta és Marco Polo hozta el Európába? Felejtsd el! Nem igaz, ahogy sok más sem, amiről azt gondolod, hogy tudod. A tészta kétségtelenül fontos szerepet tölt be a kínai kultúrában: a hosszú élet szimbóluma, ami nagyszerű dolog, akárcsak egy nagy adag frissen főzött, gőzölgő tészta.

(tovább…)

HÚSGOLYÓ SPAGETTIVEL – Egy olasz-amerikai klasszikus

HÚSGOLYÓ ÉS SPAGETTI – Az olaszos húsgolyó, ha jól készítik, márpedig mi csak ilyenről beszélgetünk, szaftos húsból, hagymával, kenyérmorzsával, tojással vajjal, parmezánnal készül, kívánatosan paradicsomos és egy nagy adag aranyló spagetti fölött trónol, legalábbis Amerikában. Ez egy olyan kombináció, amit mindenki olasznak tart, kivéve persze a tájékozott olaszokat, különösen, ha Európában élnek. Olaszországban ilyesmivel nem találkozni, kivéve, ha az amerikaiak ízlését akarják kiszolgálni, akik, látva, hogy Olaszországban is ehetnek húsgombócokat

(tovább…)

KURVÁK SPAGETTIJE – Spagetti alla puttanesca & Mata Hari

A KURVÁK SPAGETTIJE olaszul „spagetti alla puttanesca”. S, ha már a kurvák (finomabban: örömlányok) spagettijéről esik szó, legyen hozzá egy másik kurváról, nem mellesleg híres, hírhedt kémről, a holland Mata Hariról elnevezett koktél is. Mata Hari, akinek a nevéhez az I. világháborúban legalább ötvenezer francia katona halála fűződött, még nem ehette a kurvák spagettijét és a róla elnevezett Mata Hari koktélt sem kóstolhatta hozzá, mi azonban most megtehetjük.

(tovább…)

ÍZEK, IMÁK, SZERELMEK – római spagetti, pizza

A NAPOKBAN valaki Elizabeth Gilbert „Eat, Pray, Love” című könyve alapján készült filmet ajánlotta figyelmembe. „Nézd meg! – mondta.” Elfeledtem említeni neki, hogy az „Ízek, imák, szerelmek” című filmet együtt láttuk, de talán jobb is, hogy nem tettem. Aztán, alapvetően nőkre figyelő, kötelességtudó férfiként, keresgéltem, hogy mit is találok a filmről. Akadt mindenféle vélemény, ám azt gondoltam, hogy egy gasztro-bloghoz végül is illik a téma, túl azon, hogy a női lelkeket esetleg nem az (egyébként hangsúlyos) ízek rész érinti meg leginkább a filmből, s talán nem is elsősorban az ételek.

(tovább…)