AMBRUS LAJOS: A magyar parlagi lúd

A róka és a lúdMAGYAR PARLAGI LÚD – A baromfi szorosan a magyar házhoz tartozik, írja büszkén a tudós Hankó Béla a harmincas években; vidéki „úriház” udvarát, vagy tanyai, pusztai házcsoportot baromfi nélkül elképzelni is szinte lehetetlen. De bizony az eltelt nyolcvan év rémképeit nem csupán vizionáljuk, hanem éljük is. Mert manapság a falusi utcán semmilyen liba-falka nem fog megtámadni bennünket egy kidülledt szemű gúnár vezetésével. Pedig a hetvenes években is sokfelé gágogott, futkosott, sziszegett, tolongott és röpdösött

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Ősi fajták, pamuk és bárányfarkú

BABITS MIHÁLY – Egyik 1938-as önéletírásában (Szekszárdi kadarka) Babits a mulandóság és maradandóság kérdéseit veti föl, amint nagybetegen, a gégemetszés után és a rádiumkezelések közti szünetben kitekint budai lakásából a ködös, novemberi tájba. És ekkor ezt mondja: mintha nem is egy fűtött, könyvekkel teli bibliotékában lennék, sokkal inkább egy másik, nem kevésbé fontos térben és időben.

(tovább…)

ŐSI ALMAFAJTÁK – Ambrus Lajos Tündérkertje (film)

AMBRUS LAJOS író a blog állandó vendégszerzője. A minap már sokadszorra egyeztettünk egy kemenesaljai látogatásról, kemencében sütésről, birkafőzéséről, s persze a somlai bor gyakori kortyolgatásáról is. Megegyeztünk újra, hogy nem is lenne annál jobb, mint, ha leülnénk a diófa alá, várva, hogy a kemencében süljön a friss, illatos kenyér, miközben mi furmintot iszogatnánk.

(tovább…)

MANGALICA – Láttam a boldogságot én…

A MANGALICA válla erős, fara csapott, végtagjai finom csontozatúak, torokjárata széles. Szépen göndörödő, többnyire szőke gyapjú takarja, akár egy birkát, pedig sertés ez, a javából. Az Eurázsiában mindenfelé elterjedt vaddisznónak a tudós svéd, Carl Linnaeus adta a latin Sus scrofa nevet. Ebből lett a vaddisznó alfajának, a háziasított disznónak a neve, a Sus scrofa domesticus. A háziasítás helyét illetően a források abban többnyire megegyeznek, hogy mindez már több mint tízezer esztendővel ezelőtt, a Közel-Keleten,

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Batul

OTT VIRÍTOTT öregapánk gyulai kertjében minden gyümölcsök királya, az almák fejedelme, a nagyszerű Batul alma is. Ó, a Batul! Ennek a titokzatos-ingerlő nevű és karakteres almának amellett, hogy ma már szinte ismeretlen, még kevésbé méltányolt irodalma van – első komolyabb leírója és tudományos elterjesztője bizonyos Nagy Ferenc volt, egy XIX.

(tovább…)