SZÓJA – szójaszósz, miso, tamari, shoyu, koji, shaishikomi

SZÓJA – szójaszósz, miso, tamari, shoyu, koji, shaishikomi

Miso pasztaSZÓJASZÓSZ ÉS MISO – A szójaszósz készítésénél az ázsiai kétlépcsős fermentációt alkalmazzák. Az első lépcsőben penészgomba spóráival oltják be a főzött gabonát, leggyakrabban a búzát, árpát, szóját, vagy ezek keverékét, és nedves, meleg, jól szellőző helyen tartva, hagyják, hogy a spórák kicsírázzanak, és az enzimeket tartalmazó gombafonalak átszőjék a táptalajt és elkezdjék azt emészteni. Az általában két nap múlva kezdődő második fázisban, amikor a gombák

(tovább…)

A SZÓJA – az edamame, a szójatej, a tofu és a sufu

A SZÓJA – az edamame, a szójatej, a tofu és a sufu

szójaA RÉGI-ÚJ SZÓJA – Az évezredek óta fogyasztott szója azok közé az élelmiszerek közé tartozik, amelyekről – a szerző előre elhatározott szándéka szerint – jókat és rosszakat egyaránt írhatunk. S, bár erős a késztetés, hogy ebben az írásban is a figyelmet jobban megragadó, vészjósló „rossz” kerüljön előtérbe, lemondunk erről. Az emberi táplálkozásban a pillangós virágú növényeknek, köztük az itt reflektorfénybe helyezett, magas fehérjetartalmú szójának, oly’ sokat

(tovább…)

3.) Tészta, kenyér dicsérete: tibeti tsampa

A TÉSZTA, KENYÉR dicsérete 2. részében elkezdtem röviden sorra venni a keletlen laposkenyereket. Említésre került már a zsidó macesz, a finn (skandináv) ohrarieska, a norvég lefse, a skót bannock, és az etiópi injera. Mindegyik megér egy hosszabb, bővebb írást is. Ezek mellett az egymástól eltérő, ugyanakkor számos rokonságot is mutató kenyérfélék mellett még igen sok érdekes, a népek táplálkozási szokásaiba, kultúrájába betekintést engedő kenyérféleség létezik. Akad belőlük bőven és egyik ínycsiklandozóbb, mint a másik.

(tovább…)