KENYÉRLÁNGOS, LANGALLÓ, POMPOS  – jó receptek

KENYÉRLÁNGOS, LANGALLÓ, POMPOS – jó receptek

kenyérlángosKENYÉRLÁNGOS, LANGALLÓ – A kenyérlángos „kenyértésztájú termék”. Ez így bonyolultan hangozhat, de ha a lángos, langalló, kenyérlepény szavakat is említjük, talán tisztul a kép. A néprajzi irodalom szerint: a „kenyér tésztájából, ill. annak teknő-kaparékából készített különféle sült tészta. Az egész népterületen általános a kaparék felhasználása kenyérlepénynek, valamint az, hogy az érett kenyértésztából valamennyit lángosnak szánnak. Ez utóbbit 30–35 cm átmérőjű, lapos kerek darabbá alakítva, a kemence fűtésének utolsó szakaszában, a parázzsal beterített kemencefenék megtisztított közepére fektetve sütik meg.”

(tovább…)

KENYÉRSÜTÉS – élesztőgombák, baktériumok, kovászok, starterek

KENYÉRSÜTÉS – élesztőgombák, baktériumok, kovászok, starterek

élesztőgombákKELESZTETT KENYÉR  – A kelesztett kenyér története – hasonlóan a sörfőzés és borászat történetéhez – az élesztőgomba története is. Eme jól ismert egysejtű gombák gyors növekedéséhez víz, meleg (26-30°C) és tápanyagok (szőlőcukor) szükségesek. A cukrok forrása a keményítő enzimatikus bontása. A cukorból a glikolízisnek nevezett lebontó folyamat során alkohol, és széndioxid keletkezik. Közben derék élesztőnk is jóllakik energiával (ATP), mert végül is ezért tette, amit tett és nem a mi kedvünkért. A „normál” élesztős és a kovászolt kenyér közötti alapvető különbség az élesztő forrása.

(tovább…)

KENYÉR, KOVÁSZ, ÉLESZTŐ – a lisztek titkos lakói

DSC_0763-1KOVÁSZ, ÉLESZTŐ – Ideális, és a történelem során messze legtöbbször előforduló esetben, némi kovász is akad a házunk táján. A kovásszal a kenyérkészítés meghatározó területére lépünk, már csak azért is, mert akad nem egy kenyér, ami több kovászt, vagyis előfermentált tésztát tartalmaz, mint a dagasztáskor hozzáadott lisztet. Az egyszerűen kivitelezett élesztős, és a jóval mívesebb kovászolt kenyér közti jellemző különbség, az élesztő forrása. Az első esetben az élesztőt készen vásároljuk, és a kenyérkészítéshez (kelt tésztához)

(tovább…)

A KENYÉRSÜTÉS BIOKÉMIÁJA – a Fehér Ház inasa (1887)

A KENYÉRSÜTÉS ÉS DAGASZTÁS embermillióknak évezredek óta minden különösebb tudományos ismeret nélkül is ragyogóan sikerül. A kelesztett kenyerek felfedezése óta hihetetlen mennyiségű tészta készülhetett szerte a világon. A következőkben röviden összefoglalom azokat a legfontosabb ismereteket, amelyeket nem haszontalan tudni legfontosabb gabonanövényünkről, a búzáról, melyből egyik legfontosabb ételünk, a (búza)kenyér készül.

(tovább…)