MAGYAR KALÁCS –  „ha pedig még finomabb kalácsot akarnánk sütni”

MAGYAR KALÁCS – „ha pedig még finomabb kalácsot akarnánk sütni”

Dobos C. JózsefMAGYAR KALÁCS – A kalács a kenyér hétszáz esztendeje becsben tartott testvére. Afféle franciás briós (brioche), amit mifelénk – ha már briós – apostol-kalácsnak ismertek a 19. században és serélesztővel gyúrtak. Ismeretesek német, cseh, angol és más kalácsok is, ám hogy miért azok, s nem mások, titok övezi. Dobos C. József Magyar-Franczia Szakácskönyvében „magyar kalács” is akad, mert mi is kedveltük, kedveljük. A kalács ismert említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a zamatos kacsát, libát, kisebb húsokat is. Kezdetben töltelék nélküli volt és a kenyér tésztájából szaggatták ki. Alakja kerek, vagy kerekre formázott, fonott.

(tovább…)

PEPECSMESTEREK TÉSZTÁI – cukor, cukrász, kalács, fánk és rétes

Forrás: pariscakeshop.com.auCUKOR, CUKRÁSZ – „Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a gazdasszonyok a tészták készítését tartják legnehezebbnek, és arra legbüszkébbek, ha jó és díszes süteményt tudnak készíteni.” (Zilahy Ágnes, 1892) Ételválasztásunkra ezernyi tényező van hatással, amihez az édes élelmiszerek iránti olthatatlan vágyunk is társul. Az édes íz élvezetének lehetősége a vagyoni helyzettel is szoros kapcsolatban áll. A gazdagok mindig is több édes ételt ehettek, és ettek, és többet ínyenckedhettek, mint a szegények.

(tovább…)

BÁBA KENYÉR – 300 éves bábakalács recept

Örmény édes kenyér (Photo: M.Torres)BÁBA KENYÉR – A bába kenyér (bábakalács, bába-kalács, bába kalács) nem tévesztendő össze a bábakalács nevű védett növénnyel. M. Tóthfalusi K. Miklós hányatott sorsú erdélyi nyomdász zseni 1698-ban, „Kolozsváratt” megjelent Szakatsmesterségnek könyvetskéje című művében a bába kenyér receptje: „Végy egy fazékba, vagy egy tálba fél ejtelnyi téjfelt, melegítsd-meg gyengén, verj abba

(tovább…)

KALÁCS – a kenyerek úri rokonsága

Кустодиев_Купчиха_пьющая_чай_1923KALÁCS – A kalács a kenyér úri rokonsága, a gazdag testvér. Említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a kacsát, libát, kisebb húsokat. Kezdetben még töltelék nélküli volt és a kenyér tésztájából szaggatták ki. Alakja kerek, vagy kerekre formázott, fonott volt. A legjobb, a lehető legfehérebb (búza) lisztből, később, a malomipar fejlődésével, pedig már külön

(tovább…)