AMBRUS LAJOS – A bor jelképe: a furmint

FURMINT – Évek óta foglalkozom a Furminttal – „írásban és képben”. Írtam is róla olykor, mint a Somló zászlósboráról, Erdélyi Jani barátommal filmeztük is a Kárpát-medence különböző pontjain, így persze Tokajban, de Ruszton és Erdély-Hegyalján is. Kóstoltam szerémi változatát (ahonnét származik), de még a Küküllő-mentit is (itt eredetileg Som-szőlőnek hívták). Nyolc éve telepítettük a Kis-Somlóra; az első években próba-aszúkat

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Badacsonyi Kéknyelű

BADACSONYI KÉKNYELŰ – A két név: ikercsillagok a honi égbolton. Képzeljünk el egy csodás, kiismerhetetlen szépségű bazalthegyet a naponként ezer arcát felvillantó Balaton mentén. És egy misztikus nevű, titokzatos szőlőt és annak csábítóan hívogató nemes és elegáns nedűjét – a hegyről. Pedig ültetvényeiből az ezredforduló tájára már csak zsebkendőnyi, még egy félhektárnyi összterület sem maradt. Akár a régi magyar címerállat, a bölény a Kárpát-medencéből, ez a régi magyar szőlő is a kihalás szélére sodródott.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – Gyümölcsoltó

GYÜMÖLCSOLTÓ napján hófúvásokat jelent az előrejelzés – hetyei udvaromat hó fedi, szigorú hideg tél járja 2013. március végén, a tüzelőt már nem lehet jobban beosztani; ma hozzák a megrendelt fát; az idei szezonban a harmadik alkalommal. A fák pedig tanácstalanul alszanak a kertben – két napja viszont szerencsésen összejöhettünk százan-százhúszan a zalai Pórszombat melletti Medes-hegyen, Kovács Gyula barátom öreg boronapincéje előtt, ahol a protokollok nélkül beszélhettünk a Tündérkert-mozgalomról;

(tovább…)

BORISSZA SZÓTÁR – régtől- máig

Matisse: A táncos és a borA RÉGIEK, HA nagyon árnyaltan akarták magukat kifejezni, annyit használtak saját borízlelésük felsőfokául, hogy kitűnő. Hogy tüzes. És zamatos. Vagy: igen jó. S aki esetleg mélyebbre merülne a magyar borissza szótárban, egy elképzelt régi „tesztelésben”, efféléket találhat még: „resedához hasonló zamatot fejleszt” – ezt a három-négy éves olaszrizlingekről írta Rudinai Molnár István 1887-ben. Aztán, összehasonlításul: „az erdélyi riessling borok minőség és illat dolgában nem sokat engednek a Rajnamelléken termett riessling boroknak”. Entz Ferenctől származik a megállapítás az 1860-as évekből, mert ő

(tovább…)

GYÜRKY ANTAL – Hont vármegyéből

Gyürki AntalGYÜRKY ANTAL – Nevét valószínűleg ’Gyürki’ helynévről kapta, amely „magyar és curiális falu Hont vármegyében, földes ura Gyürky uraság, mind a’ két ágon, lakosai katolikusak, fekszik Kőkeszihez ¼ órányira, s’ ennek filiája” – írja az 1799-es Vályi András-féle Magyar Országnak leírása. Majd hozzáteszi: ”Legelője elég, fája van mind a’ két féle, szőlő hegye sok, és jó borokat terem, piatza B. gyarmaton, és a’ Bánya Városokban, első Osztálybéli”. S valóban, a honti borok ma is „első osztálybéliek”, mint alkalmam volt róla meggyőződni, mikor Ipolyságon jártam, Gyürky Antal emléktáblájának koszorúzásán és a róla szóló „tudományos ülésszakon”.

(tovább…)