ALSÓ-AUSZTRIA – folyamatos fejlesztések, növekvő népszerűség a magyar turisták körében. Ez év elejétől augusztusig már több mint 4,9 millió vendégéjszakát regisztráltak az alsó-ausztriai szállásadók, ami 4,6% -os növekedést (200 ezer éjszakai tartózkodással többet) jelent az előző évhez viszonyítva. Sőt, egy ideiglenes, új nyári
A MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE – A Monarchia nyugati felének, beleértve a mai Ausztriát, de nem ide számítva, Csehországot, Galíciát, Dalmáciát és Szlovéniát, alkoholfogyasztása nemzetközi összehasonlításban közepesnek volt mondható. 1881 és 1910 között az osztrák fogyasztás tiszta alkoholban számítva 11 liter körül volt, és ennek a 40 százalékát a pálinka, a Schnaps ad. Ausztria hosszú évszázadokon át inkább borfogyasztó országnak számított. A 16. században a bécsiek egy főre eső átlagos évi borfogyasztása mintegy 250 liter volt, és még 1730-ban is 160 liter maradt. A 19. század elejére, a császárváros borfogyasztása 100-120 liter/fő/év mennyiségre csökkent és a bor a helyét egyre inkább a pálinkának és a sörnek adta át. A vidéki Ausztriában azonban a bor már
A DISZNÓVÁGÁSNAK a Kárpát-medencében mindjárt két fő bontási módozata is akad: az orjára- és a karajra bontás. Ez utóbbi még tovább osztható a rémfa (rénfa) nélküli magyar és rémfát használó sváb technikára. A magyar paraszti udvarokban a 20. század elejéig még kizárólagos és ma is elterjedt szokása szerint a sertést a szúrás, szalmával perzselés, mosás után a bontóasztalon, hason fektetve, orjára bontják. E hagyományos bontás során a hátára fektetett állat lábait lemetszik, a disznót
A TINTAHAL, tudja öreg, s fiatal, mintahal. Emellett, mint az a fejlábúak között már régi jó szokás, akad tintája is, amit rizs (Risotto al Nero di Seppia), vagy akár tészta festésére is használhatunk (de a konyharuhánkat is összemaszatolhatjuk vele). Bár a „tintát” másutt, például Ázsiában is fogyasztják, ezek a konyhai alkalmazások leginkább a mediterrán világból kikerülve lettek ismertek.
A JÓ HÚSLEVES, hasonlóan néhány más ételhez, mint amilyenek a tojásból készült ételek (lágy tojás, tojásrántotta) is, számomra megunhatatlan. Gyakorta és régóta főzök már húsból készült leveseket, ahogy persze sokan mások is. Volt, amikor jobban tetsző lett, volt, amikor kevésbé, ám mindig elfogyott. Zöldségelve, húsokkal, leginkább nyolctojásos cérnametélttel fogyasztva, ritkábban lúdgége tésztával, eperlevél tésztával, esetleg tortellonival, raviolival, tüdős-, vagy húsos rétessel, májgombóccal, vagy egyéb mással, akár füstölt fürjtojással is.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!