KENYÉRSÜTÉS – élesztőgombák, baktériumok, kovászok, starterek

KENYÉRSÜTÉS – élesztőgombák, baktériumok, kovászok, starterek

élesztőgombákKELESZTETT KENYÉR  – A kelesztett kenyér története – hasonlóan a sörfőzés és borászat történetéhez – az élesztőgomba története is. Eme jól ismert egysejtű gombák gyors növekedéséhez víz, meleg (26-30°C) és tápanyagok (szőlőcukor) szükségesek. A cukrok forrása a keményítő enzimatikus bontása. A cukorból a glikolízisnek nevezett lebontó folyamat során alkohol, és széndioxid keletkezik. Közben derék élesztőnk is jóllakik energiával (ATP), mert végül is ezért tette, amit tett és nem a mi kedvünkért. A „normál” élesztős és a kovászolt kenyér közötti alapvető különbség az élesztő forrása.

(tovább…)

A HÚSFOGYASZTÁS GLOBÁLIS TITKAI – avagy: „Mikor csúszott bé a hús?”

A HÚSFOGYASZTÁS GLOBÁLIS TITKAI – avagy: „Mikor csúszott bé a hús?”

HúsA HÚS – Mátyus István 1762-ben, Kolozsvárott megjelent Diaetetica című művében teszi fel a kérdést, hogy: „mikor csúszott bé a’ hús étel az Emberek közi?” Mátyus amellett érvel, hogy ez nem a Paradicsomban történhetett, hanem az özönvíz után, mert azt megelőzően, a Bibliában „sincs arról semmi emlékezet, hogy valaha valaki húst evett volna: maga Noé is mind tiszta, mind tisztátlan állatok közzül annyit eresztet ki a’ bárkából, a’ mennyit bé-vitt vólt; egyébként, vagy egyet meg-kellett vólna ennie azok közzül.”

(tovább…)

AZ UMAMI ÉS A FÜST – Miért szeretjük a hagymát és a füstös húst?

AZ UMAMI ÉS A FÜST – Miért szeretjük a hagymát és a füstös húst?

umami és füstUMAMI ÉS FÜST – Fordítják isteni íznek, mennyei íznek, ízletességnek, finomnak, a hús, a leves ízének és sok minden másnak is, ám, tanulás nélkül többnyire még azonosítani sem tudjuk, miközben éppen ez az íz teremti meg azt az egyensúlyt és harmóniát, amelyet aztán már valamennyien képesek leszünk felismerni és élvezni. A másfél millió évvel ezelőtt kezdődött főzéssel pedig már

(tovább…)

ÖKO, BIO, ORGANIKUS – ideggázok helyett, peszticidek

ÖKO, BIO, ORGANIKUS – ideggázok helyett, peszticidek

organikus, bio, ökoÖKO, BIO, ORGANIKUS – Tízezer esztendeig a mezőgazdaságot soha senkinek nem jutott eszébe „öko”-nak, „organikus”-nak, vagy akár „bio”-nak nevezni. Volt, ami volt: földművelés és állattenyésztés, küzdelem az éhínség ellen. Az őseink gazdálkodásától való eltávolodás az I. világháború világégése után kezdődött, a II. világháború után gyorsult fel és a Zöld Forradalommal (Green Revolution) tetőzött. A bio-mozgalom pedig éppen erre a hagyományos gazdálkodástól való eltávolodásra, a mezőgazdaság kemizálására, iparosítására adott, a szub- és ellenkultúrák jegyeit is magán viselő reakció.

(tovább…)

ÉSZ NÉLKÜLI EVÉS – Sosem kalóriákat, hanem mennyiséget fogyasztunk!

ÉSZ NÉLKÜLI EVÉS – Sosem kalóriákat, hanem mennyiséget fogyasztunk!

falánkságMENNYIT EGYÜNK? – Amikor Brian Wansink élelmiszer-pszichológiával, táplálkozástudománnyal és fogyasztói viselkedéssel foglalkozó amerikai professzort arról kérdezték, hogy a kutatásainak mi volt a legváratlanabb eredménye, azt válaszolta, hogy az, hogy az emberi szervezet mennyire megbízhatatlanul informál bennünket. Ezért is becsüljük alá az elfogyasztott élelmiszer mennyiségét, ami túlfogyasztáshoz vezet. Az emberi test jelzéseire való figyelem egy fizikailag jóval aktívabb, éhezésekkel, böjtökkel jellemezhető

(tovább…)

JOGHURT, KEFÍR, SAJT – a Magyar Alföld és a tejfogyasztás forradalma

JOGHURT, KEFÍR, SAJT – a Magyar Alföld és a tejfogyasztás forradalma

SajtJOGHURT, KEFÍR, SAJT – A sajtkészítés korai időszakáról mindenféle tetszetős legendák élnek, azonban ezeknek a meséknek kevés közük akad az igazsághoz, ráadásul, a sajtkészítést is gyakran jóval fiatalabb tevékenységnek mutatják, mint amilyen az a valóságban volt. A sajtkészítés legrégibb ismert tárgyi emlékeit egy közép-lengyelországi kőkorszaki lelőhelyen, az 1970-es években tárta fel a lengyel származású amerikai régész, Peter Bogucki (Princeton University). A lelőhely hétezer évvel ezelőtt élt lakói Európa

(tovább…)