A GIN & TONIK ZSELÉ pezsgőporral receptje Eben Freeman nevéhez kötődik, akinek a Mojitoja legalább annyira ismert, mint ez a szilveszterre is kiváló és izgalmas zselé. Freeman hamar felismerte az új technikákban, anyagokban és új divatban rejlő lehetőségeket és már korán molekuláris mixológusnak kezdte magát nevezni. A következő új, s ötletes receptben az egyik legáltalánosabban használt hidrokolloid, a jól ismert zselatin kerül alkalmazásra. A recept némi retro pezsgőporos hatást is kínál.
'Molekuláris gasztronómia' kategória archívuma.
A MOLEKULÁRIS MIXOLÓGIA éppoly nyakaterkert kifejezés, mint a molekuláris gasztronómia, ami, ahogy Hervé This is mondja, ha szakácsok végzik, akkor molekuláris főzés, ami rendben is van. A képen látható habzóbor és Blue Curacao koktélban a Blue Curacao kaviár a jól ismert nátrium-alginátos technológiával készül. A pezsgők és habzóborok különféle likőr-kaviárokkal való kombinálása igen izgalmas és a molekuláris mixológusok gyakran élnek is ezzel a lehetőséggel. Hazánkban például Németh László séf adott ilyen italt gourmet vacsorához.
NATURA, NOUGAT, CAPSICUM... tíz fogás, egy vacsora, s miközben leírom, agyamban kutatok jó, s “igazi” mondatok után, amivel a beszámolóm szépen és eredetien kezdődő lehetne. Már az esemény színhelye felé autózva is azon töprengtem, hogy vajon mit látok majd, s legfőképpen miképpen reagálok rá? Megérint-e, s ha igen, mennyire?
ÚGY ESETT, HOGY ERDÉLYI ZSÓFIA molekuláris gasztronómiáról íródó szakdolgozatának én lettem a konzulense. Zsófi hónapok óta Baszkföldön, San Sebastianban él, s a vidék egyetlen ötcsillagos szállodájában (Hotel Maria Cristina) dolgozva tölti szakgyakorlatát. A munka mellett – a szakdolgozatról sem elfeledkezve – végiglátogatja a legismertebb baszk séfeket. A napokban Arzak éttermében járt.
HESTON BLUMENTHAL hamis teknőclevesének receptje izgalmas, ám Heston más receptjeihez hasonlóan ez is alaposan túlbonyolított és időigényes. Így aztán az egyszerű halandónak többnyire eszébe se jut elkészíteni, miközben kellően érdekes és jól hangzó ahhoz, hogy kedvünk támadjon megkóstolni. Hol másutt is, persze, mint a The Fat Duck-ban, ahová azért többen szeretnének eljutni, mint ahányan azt életükben valaha is megtehetik, vagy megteszik. A hamis teknőclevessel Heston egy réges-régi receptet elevenített fel: a maga macerás (és persze lenyűgöző) stílusában, amit a hozzávalók 500 főre szabott mennyiségével ráadásul még monumentálisra is nagyított.
A MODERN MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA címkéjével jelzett technológiai elemek egy része körülményesen valósítható meg otthon, és többnyire nem is akarnánk szöszmötölni velük. Mindemellett akadnak igazán egyszerű eljárások, mint a zselatin (aga-agar) szűrés, ami jégszűrésként is ismert. Aki csodálatosan tiszta levest akar előállítani, és ideje is akad, az próbálja ki a jégszűrést. Egyszerű kivitelezés, garantált siker, és beruházást sem igényel.
A NORVÉG MARTIN LERSCH kitartó és színvonalas munkával mára már elismert helyet vívott ki a molekuláris gasztronómiával foglalkozó kutatók, tudósok között. A képen éppen Hervé This társaságában látható (2007) Párizsban. Korábban már írtam a 10 legfontosabb konyhai alapismeretről Hervé This szerint, amelyben meglepően egyszerű és minden bizonnyal sokak által is jól ismert elvek kerültek felsorolásra. Martin 10 legfontosabbnak tartott alapismerete jóval összetettebb.
A FOLYÉKONY OLÍVA Ferrán Adria találmánya, bár az előző részekben leírtak alapján már bármelyikőtök kitalálhatná. A következőkben bemutatom a receptjét, ahogy majd a későbbiekben a ”folyékony sonka” egy kicsit megcsavart reverz szferifikációs technikáját is.
AZ ELŐZŐ RÉSZBEN bemutatott igen egyszerű “joghurt ravioli” érdekes ugyan, de nem jelent túl nagy szellemi és technológiai kihívást. A most és a későbbiekben következő receptek mind ugyanazon az elven alapulnak, mint a joghurt ravioli, de alkotóik már jobban szabadjára engedték a fantáziájukat, mint a képen is látható bundázott, “sült Béarnaise-mártás” esetében, amit marha carpaccio-hoz tálaltak.
A REVERZ SZFERIFIKÁCIÓ a molekuláris főzés egyik technikájának (szörnyű) elnevezése, a szferifikáció fordított sorrendű változata. A Terraza del Casino de Madrid kutatási laboratóriumának vezetője, Adam Melonas magyarországi bemutatóján is előfordult ez a technika, amely semmivel nem bonyolultabb, mint a szferifikáció, de mégis kevésbé ismert. Talán nem lesz haszontalan a bemutatása.
A SZFERIFIKÁCIÓ szótól, úgy tűnik, már nem fogunk megszabadulni, miközben már akad reverz szferifikáció is. Talán nem mindenki tudja, hogy miről is szólnak ezek a látványos szavak, ezért a következőkben röviden összefoglalom a tudnivalókat. A Michelin-csillagos Terraza del Casino (Paco Roncero) legutoljára maradt receptjéhez ezek legalább alapszintű ismeretére szükség lehet.
HERVÉ THIS már az előző írásban is szerepelt. Vele Rob Mifsud (Hungry in Hogtown) készített interjút. Többek között megkérdezte, hogy az otthoni főzéshez milyen berendezést tart alapvetőnek? Hervé This, a molekuláris gasztronómia nagymesterének válasza meglepő: “Egy jó tűzhelyet, természetesen. Az indukciós remek, mert sokkal hatékonyabb, mint a gáztűzhely. Ez minden.” Mifsud: Nem kell hőmérő, mérleg? A válasz:
HERVÉ THIS (54), akiről már volt szó, és még lesz is, a “molekuláris gasztronómia” nagypapája és névadója. Újabban igen aktív felvilágosító munkát végez annak érdekében, hogy megvédje az általa (és Kürti) által kitalált tudományt. Különbséget tesz a molekuláris gasztronómia (molecular gastronomy és a molekuláris főzés (molecular cooking) között, mivel ez a kettő mást jelent. Egyetértve ezzel, a tudományra a molekuláris gasztronómia, a konyhai műveletekre pedig a molekuláris főzés kifejezést használom.
AZ ELŐZŐ KÉT ÍRÁSBAN már beszámoltam a spanyol avant-garde (progresszív) konyháról tartott előadásról és a gyakorlati bemutató több technikáját, receptjét is ismertettem. Most folytatom azoknak a recepteknek és technikáknak a leírását, melyeket Adam Melonas (28) a madridi Terraza del Casino kutatási laboratóriumának fiatal vezetője mutatott be Budapesten.
A MAGYAR BOCUSE d’OR AKADÉMIA szervezésében egy Paco Roncero bemutatóra voltam hivatalos. A bemutatót végül nem Paco Roncero tartotta, mivel az indulás előtt autóbalesetet szenvedett, hanem a kísérleti laboratórium vezetője, a 28 éves Adam Melonas. Az előző írásban már beszámoltam az előadásról, amelyet ez a gyakorlati bemutató követett.
A MICHELIN CSILLAGOS Paco Roncero 1971-ben született Madridban. Igen rövid idő elteltével már Spanyolország 10 legjobb szakácsa között kezdték emlegetni, ami a magas színvonalú, nemzetközileg elismert és kedvelt spanyol konyhaművészetben igen nagy elismerésnek számít, hiszen rengeteg a kiváló séf, így aztán azzal már elég nehéz kitűnni, ha valaki “csak” jól főz.
Nátrium-glutamát koncentrációja anyatejben
Kategória: Bor és étel párosítás, Egészség a konyhában, Japán konyha, Molekuláris gasztronómia, bor és kína konyha
BÁR MAGYAR nyelven is olvasható tárgyszerű írás róla, ha nem is sok, mégis valami megmagyarázhatatlan okból olyan mértékű és hőfokú az elutasítása, hogy az már akár egy szociálpszichológiai kutatás tárgya is lehetne. Az elutasítás, és a tájékozatlanság most is kéz a kézben járnak. A hazai szakácsok és véleményformálók között kiváltképp nagy százalékban találunk elutasítókat.
A TÉSZTADAGASZTÁS és kenyérsütés embermillióknak évezredek óta minden különösebb tudományos ismeret nélkül is ragyogóan sikerült. A kelesztett kenyerek felfedezése óta hihetetlen mennyiségű tészta készülhetett. A következőkben röviden összefoglalom azokat a legfontosabb ismereteket, amelyeket nem haszontalan tudni. Ezeknek az ismereteknek a birtokában talán többen leszünk, akik hamarabb rájövünk, hogy vajon miért is nem sikerült, vagy, ami talán fontosabb, miért is sikerült kedvünkre való kenyeret, kelt tésztát készítenünk.
LEGELSŐ FELISMERHETŐ leírásának egyike a Francois Pierre de La Varenne szakácskönyvében található „Csirág illatos mártásban” (1651). Nevezték már Isigny és Dutch mártásnak is. A hollandi (Hollandaise) elnevezés az I. világháború idején ragadt rá, amikor a franciák már nem találtak elegendő Isigny-sur-Mer környéki normandiai vajat és azt Hollandiából kényszerültek beszerezni. A 20. század elején Georges Auguste Escoffier emeli a francia „haute cuisine” anyamártásának rangjára, ahogy az a korábbi postban írtam. Használhatósága és nagyszámú derivátuma méltóvá is teszi erre a címre.
A kép szövegében szereplő Food & Wine még nem én vagyok…
„Ajkadról, jegyesem tiszta méz csurog. A nyelved alatt tej van és méz.” … „A szája mézédes, a lénye elragadó! Ilyen a kedvesem, ilyen a barátom, Jeruzsálem lányai!” (Salamon király, Énekek éneke, 4.11, 5.16)
A méz azért is került az “Egészség a konyhából” sorozat elejére, mert ez a legrégibb komplex ételféleség, amit ma is ugyanazon technológia szerint elkészítve fogyasztunk, mint kőkorszaki elődeink.
A FOKHAGYMA a hagymafélék nemzetségének legalaposabban vizsgált és leghatékonyabb növénye. Az egyik legdrágább és legkeresettebb gyógyszer lenne, ha laboratóriumban állítanák elő, de szerencsénkre a kertünkben nő, olcsó és ráadásul kiváló fűszernövény. Az „egészség a konyhából” legszebb példája. A Közép-Ázsiából származó fokhagyma (Allium sativum) már az ókori világban elterjedt és kedvelt fűszer- és gyógynövény volt.
MIÉRT ILLESZKEDIK az édes a sóshoz? A kérdésre akad kísérletileg igazolt tudományos válasz, ami megerősíti mindennapi tapasztalatainkat és felértékeli a só és a sózás jelentőségét. Napjainkban több szó esik a sózás egészségkárosító kockázatairól, mint őseredeti funkciójáról a fűszerezésről, amitől a sózás – mint azt sok séf hittel vallja - a szakácsmesterség lényegévé válik.
Hőmérsékletszabályozás
Kategória: Molekuláris gasztronómia és nemzetközi konyha
A GASZTRONÓMIAI trendek többsége továbbra is a helyben termesztett, szezonális, friss nyersanyagok használatát hirdeti. Ez ma a legszalonképesebb irányzat, amivel magunk is mélyen egyetértünk és nagy butaság is lenne mást mondani. Akik ezt valljuk nagyon modernnek és korszerűnek gondoljuk magunkat, pedig az égvilágon SEMMI ÚJAT NEM FEDEZTÜNK FEL.
Majonéz (emulzió a konyhában 1#)
Kategória: Molekuláris gasztronómia és Recept
EGY JÓL ISMERT EMULZIÓ regényes története – akárcsak a marengói csirke – a franciákhoz és a háborúhoz kötődik. 1756-ban Richelieu hercege elfoglalta a britektől Mahon városát Minorca-szigetén. A győzelmi ünnepen – szól az egyik történet – a séf tojássárgájából és tejszínből készült mártást készíteni, ám a tejszín elfogyott, akadt viszont olívaolaj. A többit már ismerjük: megszületett a „mahonnaise”, amiből egy 1841-es szakácskönyv nyomdahibájából „mayonnaise” lett.
A TESZTELÉSHEZ APRÓ darabokra törjük a csokoládét. Két darabkát az orrunkhoz közel emelünk és az éleiket összedörzsöljük. Mélyen beszívjuk az illatokat, majd nyelvünkre helyezzük a csokoládét. Ne rágjuk, hagyjuk elolvadni! Mielőtt teljesen elolvadna, összekóstoljuk a borral.
