AKI MEGTEREMTETTE a cserszegi fűszerest, az már letett valamit az asztalra. Akár hátra is dőlhetne, mert a cserszegi fűszeres nagy mű, járja világhódító útját, immár Kaliforniában és Kínában is gyökeret vert. De Bakonyi Károly nem tétlenkedik: hallatlanul izgalmas fajtakísérleteit a cserszegi létrehozása óta is folytatja, szerintünk hasonló potenciállal rendelkező fajták tucatját hozva létre,
'bor' kategória archívuma.
A TXAKOLI nevű fehér bor első leírása 864-ből származik, vagyis nagyjából abból az időből, amikor Hinkmar reimsi érsek feljegyzi, hogy az addig ismeretlen Ungri II. (Német) Lajos keleti frank királyságát fosztogatták. Ez Szent Cirill és Metód tevékenységének a kora, vagyis jó régen volt. A Txakolit hagyományosan nagy, idős tölgyfa hordókban érlelik, s még fiatalon gyöngyözően fogyasztják. Ez a bor a baszk kultúra része, és ez a TOP 10 hetedik helyezettje.
A 12 PONT A MAGYAR történelem ismert eleme. 1848. március 15. óta többször is felbukkant már. Hol a “tízparancsolat” mintájaként jelent meg, mint “Az úttörők 12 pontja”, hol reformlépések sorrendbeszedéseként, a legtöbbször azonban a 12 pont egy küzdelem sommás nyitó dokumentuma. A magyar borászok élete sem fenékig tejfel. Az időjárás, szőlő és borbetegségek, új- és óvilági borok mellett még a hazai viszonyokkal is meg kell küzdeniük.
FÁZNAK A PANNÓNIAI mandulafácskák – a legalább két hete virágzó gyümölcsök fenn a hegyen, a Nagy- és a Kissomlón húsvéti próbák elé álltak: a bolond, szeles, esős, időnként havat hozó korai március nem biztos, hogy a legoptimálisabban kényeztette őket. De, mint a poézisben, a régi pannon költészetben, legalább is Pannonius óta, ő aztán kinevetik a zord időket. S bár mint a megvilágosodás, úgy csaptak le a mostani
TOSZKÁNA A VILÁG egyik legkeresettebb és legtöbbre értékelt régiója. Mítosz, kultikus célpont. A sangiovese Toszkána jellemző szőlője, a belőle készülő Brunello pedig Toszkána jellemző bora. A mítoszt és az árfekvést is figyelembe véve, Brunello kóstolón résztvenni ritka élmény. Ezért is tetszett, hogy Suhayda László a Hold utca 9. alatti borkereskedés tulajdonosa, borgyűjtő meghívott egy kilenc borból álló Brunello kóstolóra. (Ebben Herczeg Ágnesnek is jutott szerep.)
AHOGY AZT MÁR LEÍRTAM, a Magyar Bor Akadémia Alapszabálya szerint: „az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.”
A PÉCS 2010 Gasztro élmény programsorozat évadnyitó gálaestje egy Sauska borvacsora volt 165 főre. A vacsora előtt elhangzó beszédek is mutatták a lelkes tenni akarást, amivel a szervezők, a Pécsi Gasztro Club, a Közgazdász Egyesület, s sokan mások a minőségi gasztronómia ügye mellé álltak. Eme kissé archaikus, 19. század végi mondat leírása után megnyugtatok mindenkit: ez nem egy PR cikk, bár a szimpatikus szervezők miatt ezt is vállalnám.
SAJTÓKÖZLEMÉNY: A Tokaj Reneszánsz – Tokaji Nagy Borok Egyesülete és a Tokaji Bormívelők Társasága Sajtóközleményt adott ki a sokat vitatott szerencsi szalmatüzelésű erőműről, arról a bírósági itéletről, amely jogszerűnek tartotta a hőerőmű környezetvédelmi engedélyének kiadását.
MEGJELENT a BORIGO decemberi száma, benne a magazin 100-as listája. A magazin immár ötödik alkalommal jelenteti meg a híres decemberi BORIGO 100-at, amit éppenséggel ez a magazin találta ki és vezette be Magyarországon 2005-ben. A lista bortípusainak megoszlása: vörös 57, száraz fehér 21, rozé 12, édes 10. A borvidékek megoszlása: Tokaj: 15, Villány: 30, Balaton: 17, Szekszárd: 15, Eger: 8, Mátra: 4, Sopron: 2, Etyek-Buda: 4, Pannonhalma: 2, Mór: 1, Duna Borrégió: 1, Pécs: 1
A TERÜLETEN már a kelta időktől akad nyoma szőlőtermesztésnek, bár az Atlanti óceán inkább a sólepárlással biztosított megélhetést és hírnevet a vidéknek. A só lepárlók termékéért érkező viking hajósok hamar felfedezték a vidék borát is, és már nem csak sót, hanem bort is vittek Skandináviába. Így kezdődött. Jóval később a Párizstól messze fekvő vörösboros Bordeaux és a
EGY könyvet használok most ép foncsorú tükörnek – korrekt, részletes, alapos, nem homályos, nem torzít, nem kicsinyít. Egy könyvet, amely, mily divatos, a magyar borról szól. S aki a tükröt állította, egy szikár angol férfiú, bizonyos Alex Liddell: ő az ezredforduló táján végigutazta Magyaror- szágot, feltérképezte a régi és új borászatokat, kóstolt és szigorú jegyzeteket készített. Összerakta az ezernyi mozaik-darabkát, végiggondolta és megírta egy közel 350 oldalas munkában. Nem is volna ebben semmi meglepő vagy újszerű, ha nem éppen az ő keze tartaná orrunk elé azt a tükröt.
HERCZEG ÁGNES volt az, aki meghívott a VAM Design Centerben december 4-6 között megrendezett Fine Living Expo 2009 rendezvényre. Sok szép dolgot lehetett látni, azonban engem igazából csak a második emelet érdekelt. Itt voltak az ételek, italok. A legtöbb időt a Tokaji borok standjánál töltöttem, ahol a Disznókő aktív és szimpatikus kereskedelmi igazgatónője segített a kóstolásban. Patrícius, Oremus furmintok és Disznókő hárslevelű, szombaton pedig Szepsy István furmintja voltak azok a borok, amelyeket kóstoltam. A Wunderlich pincészet úgyszintén jelen volt, ahogy Villányból Gere Attila is képviseltette magát a boraival.
AZ ÉV BORÁSZA, vagy pontosabban szólva az Év Bortermelője 2009-ben Dr. Lőrincz György lett az Egri Borvidékről. Pontosan úgy, ahogy azt egy hónappal korábban megírtam.
“Lőrincz György 1991-ben végzett tartósítóipari mérnökként a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. Ph.D. képzés keretén belül borászként végzett az egyetem Borászati Tan- székén, majd megszerezte a kémia tudományok Ph.D. fokozatát is.
NATURA, NOUGAT, CAPSICUM... tíz fogás, egy vacsora, s miközben leírom, agyamban kutatok jó, s “igazi” mondatok után, amivel a beszámolóm szépen és eredetien kezdődő lehetne. Már az esemény színhelye felé autózva is azon töprengtem, hogy vajon mit látok majd, s legfőképpen miképpen reagálok rá? Megérint-e, s ha igen, mennyire?
GONDOLKODTAM ÉN ELEGET, hogy Ambrus Lajos író barátomnak ezt az 2006-ban íródott művét 2009 végén beszerkesszem-e. Végül a szerkesztés mellett döntöttem, már csak azért is, mert az írás egészen személyes, lírai, s kiváló, és az irodalom történetében is különleges. Legfeljebb, ha az ókori szerzők között találunk hasonlót. Ez az írás vélhetőleg Ambrus Lajos egyik legszebb írása, ahogy aligha akad, aki valaha is szebben írt volna Kalóról, mint akkor és ott éppen Ambrus Lajos. (CsS)
MAUL ZSOLT (Villány) már ismert a borkedvelők, különösképpen a villányi bort kedvelők körében. Ezután a mondat után klasszikusan most annak kellene következnie, hogy én már mióta is ismerem, s becsülöm őt, sőt, én már akkor megláttam benne a tálentumot, amikor még senki más, de bevallom, hogy ez sajnos egyáltalán nem így történt, bár jó lett volna, mert olyan borászról van szó, akinek a nevét hamar szárnyra kaphatja a hírnév.
VÖLGYSÉG: LIGETES dombvidék, itt-ott össze függő erdőkkel, melyet Vörösmarty „fiatalságom tündérországának” nevez – „Százados erdőségek, köztök, mint égi maradvány,/ Nyúlnak el a völgyek, fiatal szépséggel igézők…” A Völgység valójában az ismert tolnai tájnév, amely Kogutowicz Dunántúl monográfiája szerint a Mecsektől északra
WUNDERLICH “Lojzi” ALAJOS sokunk kedvelt Lojzija. A villányi borász a kakaspörköltjéről legalább annyira ismert, mint borairól. Nagy sütő-főző ember ő, aki az 1914-ben épült présház melletti kemencében süti már jó ideje a malacot, libát, amit éppen a vendég kíván. A bogrács is sűrűn használatba kerül, s leginkább a már említett kakaspörkölttel tette őt ország-világ előtt ismert szakáccsá, ám Lojzinak akad egy nagyszerűen főző felesége is, akiről eddig nem szólt a fáma.
SZOMBATHELYRŐL A HATÁRZÓNA felé a megszokott szocialista koreográfiák – vagy huszonöt éve jártam erre először. Akkori ismerősünk szolidan tárgyalt a semmiből hirtelen előbukkanó morc határőrökkel, s a katonák intettek: tovább.
RÓZSAMÁLI – “tyukmony sültnyi idő”
Kategória: Ambrus Lajos írásai és bor
DE ÉN VALAHOGY sose jutottam el Gyulafehérvárig. Vagy keresztülfutottam rajta, vagy mint legutóbb is, Dévához érve Hátszeg felé kanyarodtam, pedig a fejedelmi székvárosba, annak is híres dűlőjébe vágytam a leginkább. Így aztán a Rózsamáli titokzatosan tükröződő fényeiben nem pillanthattam meg a mennyországot – pedig mint valami különösen fontos álmoskönyvben szerettem volna lapozgatni.
ARRÓL PAPOL A NEMES irodalmi hagyomány, hogy vannak csudás dolgok égen és földön – ilyen például a Krúdy Gyula bátyánk emlegette gyönyörű nevű Rózsamáli is. A ’mál’ – „a hegyek alakját tüzetesen jelöli”, mondja a Czuczor-Fogarasi szótár egyik levelezője.
A MAGYAR Bor Akadémia nyilvánosságra hozta az Év Bortermelője választás előeredményét: megvan az öt jelölt, akire az Akadémia tagjai majd leadhatják voksaikat. Idén a Magyar Bor Akadémia részben változtatott a jelölési rendszeren annak érdekében, hogy a magyar borélet folyamatai jobban megjelenjenek a jelölésben is. Ennek érdekében új személyeket vontak be a jelöltállítási folyamatba, aminek az is része volt, hogy a bormagazinok előfizetőinek egy része is lehetőséget kapott a jelölésre.
AKI A TÖRTÉNETET ISMERI, most bizonyára meglepődik, vagy iróniát, gúnyt sejt a cím mögött, pedig komolyan gondolom. 2009-ben a boraival éppen Vincze Béla lehet az, aki a legjobban betartja az uniós előírásokat. Vincze Bélát borhamisítónak kiáltották ki, pedig – lényegében – nem is az. Az európai előírásokat tán megszegte, de nem borhamisító, ahogy a média leegyszerűsítve nevezni szerette.
A LIBACOMB jó étel. A libacombot is, mint minden mást, lehet bonyodalmasan készíteni, s lehet egyszerűbben is. Az egyszerű készítési módok legjobb eredményt hozó módozata a zsírban abálás. Abálással a libacomb nem szárad ki, omlós lesz, vagyis éppen a sült libacomb leggyakoribb hibáit lehet így elkerülni.
