Csíki Sándor blogja ételekről, borról, gasztronómiáról. Néha szórakoztatóbban, nem ritkán szárazabban, de mindig a pontosság igényével.
A CSIGÁK KÖZÖTT hazánkban is sok a védett faj. Az éti csiga is az, ám a gyűjtésére engedélyezett és meghatározott időszak alatt mégis mintegy 2000 tonna élősúlyú 30 mm, vagy annál nagyobb házátmérőjű állat gyűjthető össze. Ez a „vadászidény” április 1-től egészen június közepéig tart.
NATURA, NOUGAT, CAPSICUM... tíz fogás, egy vacsora, s miközben leírom, agyamban kutatok jó, s “igazi” mondatok után, amivel a beszámolóm szépen és eredetien kezdődő lehetne. Már az esemény színhelye felé autózva is azon töprengtem, hogy vajon mit látok majd, s legfőképpen miképpen reagálok rá? Megérint-e, s ha igen, mennyire?
MAUL ZSOLT (Villány) már ismert a borkedvelők, különösképpen a villányi bort kedvelők körében. Ezután a mondat után klasszikusan most annak kellene következnie, hogy én már mióta is ismerem, s becsülöm őt, sőt, én már akkor megláttam benne a tálentumot, amikor még senki más, de bevallom, hogy ez sajnos egyáltalán nem így történt, bár jó lett volna, mert olyan borászról van szó, akinek a nevét hamar szárnyra kaphatja a hírnév.
WUNDERLICH “Lojzi” ALAJOS sokunk kedvelt Lojzija. A villányi borász a kakaspörköltjéről legalább annyira ismert, mint borairól. Nagy sütő-főző ember ő, aki az 1914-ben épült présház melletti kemencében süti már jó ideje a malacot, libát, amit éppen a vendég kíván. A bogrács is sűrűn használatba kerül, s leginkább a már említett kakaspörkölttel tette őt ország-világ előtt ismert szakáccsá, ám Lojzinak akad egy nagyszerűen főző felesége is, akiről eddig nem szólt a fáma.
A LIBACOMB jó étel. A libacombot is, mint minden mást, lehet bonyodalmasan készíteni, s lehet egyszerűbben is. Az egyszerű készítési módok legjobb eredményt hozó módozata a zsírban abálás. Abálással a libacomb nem szárad ki, omlós lesz, vagyis éppen a sült libacomb leggyakoribb hibáit lehet így elkerülni.
BAKONYI NÁNDOR (61) neves ökölvívó. 1958 és 1974 között a Honvéd versenyzője. Kimagasló eredményeket ért el, s hétszeres magyar bajnok lett. Olyan edzői voltak, mint Papp László, vagy Ádler Zsigmond. Élete a boksz, s ma már a vendéglátás is.
A CAFÉ MIRÓ GRANDE a Liszt Ferenc tér (Budapest) jól ismert kávéháza. A tér kávéházait, éttermeit idestova hetedik éve látogatom, ám még soha nem írtam róluk, pedig készültem rá. Most, amikor a Tokajicum Borház boraihoz a Miró séfjei készítettek menüt, végre megtörhetett a nyárvégi jég.
AZ ISMERT Jane MacQuitty leginkább a Timesban ír a borról. Jane az egyik legutóbbi írásában afölötti csalódottságának ad hangot, hogy, amíg mindezideig azt gondolta, hogy a kifinomult borfogyasztás a vörösbor fogyasztását jelenti, addig rá kellett ébrednie, hogy a napjainkra már kifinomult borfogyasztóvá vált, vagy legalábbis kifinomult borfogyasztónak gondolt angol társadalom még mindig több fehér bort iszik, mint vöröset. A fehér borról és roséról a vörösborra való áttérést az ízlés finomodásának mérföldköveként szokás ünnepelni.
„Az ég kék volt, mosolygott a mindenség, felálltam az asztaltól, boldog voltam.” (Gustave Flaubert, Voyages)
SPÁRGA PÁLINKA után rékási bor, izsáki kecskesajtokkal: az idei Pannon Bországgyűlés számomra ezekkel a termékekkel íródik le. Mindhárom kimagasló minőséget képvisel.
AZ ÉTELHEZ illő, megfelelő bor megtalálása egyszerre egyszerű és ugyanakkor nagyon is összetett, bonyolult feladat. Igencsak sok bort és ételt kell ahhoz kóstolni, hogy javuljon az igazán élményt nyújtó étel, bor párok megtalálásának esélye.
A FRANCIÁK SZERINT a Nyugat-Indiai szigetek francia kalózai (Boucaniers) sütögettek nyílt tűzön kecskét „de la barbe au cul”, azaz a szakállától a faráig és ebből a ’barbe-cul’ szóból lett a ’barbecue’. Azonban van ennél sokkal hitelesebb változat is.
BÁR MAGYAR nyelven is olvasható tárgyszerű írás róla, ha nem is sok, mégis valami megmagyarázhatatlan okból olyan mértékű és hőfokú az elutasítása, hogy az már akár egy szociálpszichológiai kutatás tárgya is lehetne. Az elutasítás, és a tájékozatlanság most is kéz a kézben járnak. A hazai szakácsok és véleményformálók között kiváltképp nagy százalékban találunk elutasítókat.
ALAPSZABÁLYA SZERINT: „az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.”
Hazánkban már se szeri, se száma a jól, rosszul megkomponáltbor ebédeknek és vacsoráknak, ám a Magyar Bor Akadémia gálaebédje rangban valamennyi fölé emelkedik és ezzel országos jelentőséggel bír.
♣ 2007. február2007. február 4-én délben a Corinthia Grand Hotel Royal Nagy Báltermében és Valletta Kiállító Központjában a 2006. Év bortermelője, Garamvári Vencel tiszteletére gyűltünk össze, hogy elfogyasszunk egy reményeink szerint a felsorakoztatott italokhoz méltó menüsort. Az írás a gálaebédről szól, annak értékelése.
HOGYAN KÓSTOLJUNK szamorodnit? Nem egyszerű a kérdést megválaszolni, ugyanis ha van ma a Kárpát-medencében olyan borféleség, amelynek kóstolható változatai stílusukban igencsak eltérnek egymástól, hát az a szamorodni. Nem is vállalkozunk tehát arra, hogy valami minden időkre alkalmas útmutatót adjunk az olvasó kezébe, inkább megpróbáljuk a legalapvetőbb stílusokat bemutatni. S hogy honnan ez a nehézség? A tokaji termelők sok mindenben nem értenek egyet a hegyaljai borokat illetően, ez azonban kivétel. Vallják, ezt a legnehezebb szépen elkészíteni.
A HÍZOTT LIBAMÁJ francia neve az elegáns csengésű “foie gras d’oie“. Általában csak a “foie gras” kifejezéssel találkozunk, azonban ez nem elég precíz, mivel csak annyit árul el, hogy hizlalt máj, de ebből még nem eldönthető, hogy kacsa-, vagy libamadár hizlalt májáról van-e szó.
EGY BOTRYTIS CINEREA bolondította Sauternes, például egy Chateau d’Yquem, de méginkább a szívünknek kedvesebb Tokaji aszú, olyan lehetőségeket nyújt a gasztronómia ihlette fantáziának, amelynek nehéz ellenállni. A hazai alapanyagú étel-bor párosítások pálmáját minden kétséget kizáróan a libamáj-tokaji aszú páros viszi el. Nincs mégegy ilyen pár, amelyet ennyire Magyarországhoz kötne a világ.
MIÉRT ILLESZKEDIK az édes a sóshoz? A kérdésre akad kísérletileg igazolt tudományos válasz, ami megerősíti mindennapi tapasztalatainkat és felértékeli a só és a sózás jelentőségét. Napjainkban több szó esik a sózás egészségkárosító kockázatairól, mint őseredeti funkciójáról a fűszerezésről, amitől a sózás – mint azt sok séf hittel vallja - a szakácsmesterség lényegévé válik.
A TESZTELÉSHEZ APRÓ darabokra törjük a csokoládét. Két darabkát az orrunkhoz közel emelünk és az éleiket összedörzsöljük. Mélyen beszívjuk az illatokat, majd nyelvünkre helyezzük a csokoládét. Ne rágjuk, hagyjuk elolvadni! Mielőtt teljesen elolvadna, összekóstoljuk a borral.
SZÉP BOROKBAN ÉS FINOM csokoládékban továbbra sincs hiány. Egymásnak teremtett szép borokban és finom csokoládékban már annál szűkösebb a választék. Pedig a csokoládé és bor között már első látásra is biztatóan sok a közös vonás. Mindkettő gyümölcsök keverékéből készül. Mindkettőnél fontos a fermentáció. Mindkettő minőségét a talaj, a mikroklíma és az időjárás befolyásolja. Mindkettőnél élnek a cuvée készítés lehetőségével és mindkettőnél vannak világhíres termőhelyek, terroir.
