AZ ÚJ BÉCSI KONYHA – Christian Petz, a bécsi bor és a Schnitzel

Forrás: derstandard.atCHRISTIAN PETZ 1963-ban született és már kora gyermekkorában – ahogy mondani szokás – a családi Strudengau vendégház konyhájában fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a szakács szakmát választja. A bad ischl-i szakiskolát a Café Gasteinben töltött gyakorlati idő követte, majd karriere chef de partie pozícióban, az Ifenhotelben indult el. Innen közép-európai körútra indult és a legjobb éttermeket látogatta végig; a Nössét (Jörg Müller étterme a németországi Sylt szigetén), a Königshof-ot és az Aubergine-t Münchenben (ahol Eckart Witzigmanntól tanult), majd egy évre a bécsi Hotel Hilton Plaza sous chefje.

(tovább…)

BÉCSI KONYHA (Wiener Küche) – BUDAPESTI KONYHA

BUDAPESTI KONYHA, BUDAPESTI konyha, mondogatom, s közben ízlelgetem is a szavakat, de nem igazán vagyok velük elégedett. Valahogy, nagyon sután hangzanak, meg aztán, nem is szoktunk az olyan úri huncutságokhoz, mint „budapesti konyha”, sogenannte „Budapester Küche”. Nem hangzik jól, miközben mennyivel is jobban hangzik az, hogy „Wiener Küche”, sőt fele résznyi franciasággal, „wiener cuisine”, vagyis bécsi konyha. Igen, derülök fel, ennek már akad íze, zamata, varázsa.

(tovább…)

PESTI KONYHA – PESTI VIGADÓ – az aranykor pesti illatai, ízei

Pesti konyha, Pesti VigadóPESTI KONYHA és PESTI VIGADÓ – A világ konyháit vizsgálva, sajátos összetételen akadhat meg a szemünk. Ez az összetétel, a Bécsi Konyha (Wiener Küche). A Wiener Küche (Bécsi Konyha) kifejezés egészen egyedülálló. Bécs ugyanis a világ egyetlen fővárosa, amely névadója lett egy konyhának, miközben az osztrák konyha is élő fogalom maradt. A történet azonban nem ma kezdődött. A “Wiener Küche” már a 18. század végén megjelent, bár kezdetben lényegében még csak a bécsi osztrák konyhát jelentette. A “Wiener Küche” fogalma tehát, már bő két évszázada forgalomba került.

(tovább…)

BÉCSI BORVIDÉK – Bécs város szőlői, borai

A BÉCSI BORVIDÉK kuriózum a nagyvilágban. Nincs még egy olyan főváros, ahol ilyen nagy területen fordulna elő szőlő. Pest-Budán is voltak hajdanán szőlők, nevezetes, jó borok, a Montmartre oldalán, Párizsban is láthatunk egy tenyérnyi szőlőbirtokot, és más fővárosokban is előfordul mutatóba egy-egy szőlőskert, ám közel 700 ha szőlővel egyikünk sem dicsekedhet. (Tényleg! Mi történt a várhegy oldalában telepített szimbolikus szőlőligetünkkel?) A Bécsi borvidéken egyébként a 1132 óta művelnek szőlőt.

(tovább…)

A RÁNTOTT SZELET – készítésének 10 titka

A WIENER SCHNITZEL, vagyis a bécsi szelet törvényben rögzítetten mindig borjúból kell, hogy készüljön. A 19. század végétől azonban Magyarországon is terjedni kezdett a polgári konyhában a sertéshúsból készített rántott szelet, amit Ausztriában „Wiener Schnitzel vom Scwein”, más német nyelvű területeken többnyire „Schnitzel Wiener Art” névvel különböztetnek meg a borjúból készített rántott szelettől. Bármilyen húsból is készítsük rántott szeletünket, az eljárás mindig ugyanaz.

(tovább…)