HATÁRON TÚLI MAGYAR BORÁSZOK

Határon Túli Magyar Borászok a Pesti VigadóbanHATÁRON TÚLI BORÁSZOK – A történelmi Magyarország területén folytatott szőlőművelés évezredes jelentőségéről sokféle nézet él, azonban úgy tűnik, hogy „A szőlőművelésnek hazánkban a filoxera-vész fellépése előtt sem a kormány, sem a magánosok nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, és csak e szőlőbetegség fellépése ébresztette a közvéleményt a termelés ez ágának fontosságára.” (Bernát Gyula, 1938) A helyzet az óta gyökeresen megváltozott. A történelmi Magyarország szőlő termelésében,  fajtaválasztékában a 19. század második fele hozott döntő változást. Bernát Gyula, „Az új Magyarország

(tovább…)

HATÁRON TÚLI MAGYAR BORÁSZOK – Pesti Vigadó 2016.11.04.

14444844_10205388917201841_1550620433453201192_oHatáron Túli Magyar Borászok – Az idei esztendő egyik legizgalmasabb és legérdekesebb eseménye lesz 2016. november 4-én, pénteken, a Pesti Vigadóban. A különleges  mesterkurzus és sétálókóstoló elnevezése: „Határon Túli Magyar Borászok a Pesti Vigadóban”.  Mint 2011-ben a Határon Túli Magyar Borászok Egyesületének első tagjai, Balla Géza (Ménes), Bott Frigyes (Muzsla), Cuk Lajos

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Dr. Csávossy György erdélyi borász, költő

Dr. Csávossy György (1925-2015) Fotó: 3szek.roDr. CSÁVOSSY GYÖRGY – Kilencven éves  korában (2015. november 30-án) meghalt Csávossy György, a finom impressziókat és sztoikus életbölcseletet éneklő költő és az erdélyi borászat pápája. 2015. november 30-án műtétre készülve érte a halál. Pedig olyan elnyűhetetlennek gondoltuk, mint saját apánkat – így ha az utóbbi évtizedekben a Negyenyeden élő Csávossy Gyurka „bátyánkra” gondoltunk, apánk is eszünkbe jutott. 1925-ben születtek, noha ezen kívül talán tán csak szívós és ragaszkodó életszeretetükben

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Bakator – érmelléki bakator

bakator szoloÉRMELLÉKI BAKATOR – Gyürky Antal, régi kedves borászati szakférfiú a 19. század közepéről, utazgatván az országban, Érmelllékről azt említi, hogy „e vidék oly szép, oly kellemes, levegője oly egészséges, hogy szinte vágyik az ember idevaló lakos lenni; hátha még lelkes magyar, nyíltszívű s vendégszerető, értelmes és mívelt birtokosaival közelebb megismerkedhetik, már akkor megválni is nehéz innen”. A Borászati Lapok alapítója rögtön az 1858-as, legelső évfolyamban írja ezt az első érmelléki kalandozásait a Vegyes Csarnok

(tovább…)