A BALATONKÖRNYÉKI bazalthegyekre már a 19. század elején felfigyeltek az írók és tudósok. Sulpice Francois Beudant (1787-1850) francia geológus 1818-ban vizsgálta a hegyeket. Eredményeit a történelmi Magyarországra vonatkozó más geológiai leírásokkal, térképekkel együtt „Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l’année 1818” címmel 4 kötetben jelentette meg Párizsban (1822).
BALATON, NYÁR, BOR. A bor és étel párosítások és a Balaton eddig sajnálatosan kevésszer összekapcsolódó fogalmak voltak. No, de most valami változóban lehet, remélem. A badacsonyiak előrukkoltak a badacsonyi halderelyével, és egy-egy étterem is akad már a parton, ahová érdemes ínyenckedő kedvünkben is betérni, s melléjük akad néhány hely, ahol a tisztességes halat tisztességesen sütik. A FOOD&WINE mindig sokat foglalkozott a Balaton ételeivel, boraival, a bor és étel párosítással, ennek elméletével is, de
„MA NEM CSAK A HALÁSZ nem kap vacsorahalat, hanem még pénzen sem lehet halat venni a Balatonnál” – fejemben Jankó János 1902-es Balaton-kötetének egyik mondata járt a régi idők homályából. Mit mondjak, száz év óta a „halhelyzet” csak romlott – gurultam Badacsonytördemic felé a decemberi havas esőben a barátom ígérte balatoni hal után. Ó főhal, ó Balatonnak csillogóan ezüstfényű halkirálya, ó Lucioperca sandra – a süllő! A sümegi vár, Szentgyörgyhegy, Szigliget és Badacsony nem mindig a Jókainál vagy Eötvös Károlynál olvasható derűs tájképet mutatják, a lombokkal és virágokkal borított időt, csupán ezt a havas, ködös, jeges elvarázsolt tájat.
ÉN NEM SZERETEM túlságosan az öreg borokat, de miután a személyes véletlen úgy hozta, hogy a birtokába juthattam Tatay Sándor egyik utoljára lepalackozott olaszrizlingjének (Ági lányától és Imre vőjétől kaptam) – kapituláltam. A palack címkéjére ez van írva: „Ezt a palackot Tatay Sándor emlékére töltöttük meg. Utolsó dolgos évében saját kezűleg művelte azokat az Olaszrizling tőkéket, melyek e nemes nedűt adták számunkra. Emlékének adózva töltöttük palackba, hogy megőrizzük az utókor és barátai számára munkájának gyümölcsét és a műveiben sokszor idézett „Koporsó-hegy” kincsét. 1992. novembere”.
MÚLT HÉTVÉGÉN négy balatoni étteremben is jártunk. Siófok, Szemes, Tihany és Füred voltak a túra állomásai. A pénteki siófoki vacsora után szombaton a Kistücsök, a Ferenc Pince Csárda és az Astoria Étterem és Sörkert következett. Mindhárman a Nemzeti Gulyás Nap (NGN) résztvevői. Három étterem, három stílus, három átlagon túlmutató étkezési élmény. A három helyben közös, hogy a tulajdonos együtt él az éttermével. Ahogy Csapody Balázs (Kistücsök) mondta a kerthelyiségben: „Ez a nappalim.”
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!