LIBANAPOK – a botrányba fulladt első libanap története

Radványszki Attila, Király100 Gastro Corner, LibanapokAZ ELSŐ LIBANAP – A hazai libatartásban valódi áttörést a kukorica vetésterületének 18. század második felétől kezdődő terjedése jelentett. A kiviteli célú libahizlalás meghatározó területein, az Alföld középső és déli részein a hizlalás szeptembertől karácsonyig tartott és a legtöbb helyen éppen a kukoricatöréshez kötődött. A pecsenyelibát rövidebb ideig, a májas ludat akár négy-hat hétig is tömték sózott kukoricával.

  • A háziasított lúd nagyüzemi termeltetése hazánkban, s másutt is csak későn, az 1960-as években kezdődött. A hazai tenyésztésbe ekkor (1963) vonták be a ma létező májhasznú lúd-hibridek kialakításában meghatározó szerepet játszó francia szürke landeszi ludat is.
Ludaskása a Király100 étteremben. Ha egy étterembe betérek, nálam a ludaskása a libanapok választékának minőségi mércéje.

Ludaskása a Király100 étteremben. Ha egy étterembe betérek, nálam a ludaskása a libanapok választékának minőségi mércéje.

A liba a múltban – libanapok nélkül csak úgy

A liba tiszteletre és kedvelése a messzi pogány múltba nyúlik vissza. A germán mitológia főistene, Wotan is éppen november táján vágtatott (vágtat?) végig fehér lovával az égen, hogy nyomában hússal bőségesen megrakott tálak maradjanak. Az emberek pedig libát áldoztak neki. A német „libaáldozat”, a libapecsenye, knédli és vöröskáposzta Márton-naptól a szezon végéig, karácsonyig gyakorta előforduló hagyományos étel ma is. Ez a Wotant is idéző ételkombináció terjedt el hazánkban is.

Libacomb vörös káposztával - Király100 étterem, Budapest

Libacomb vörös káposztával – Király100 étterem, Budapest

A botrányba fulladt első libanap története (Radvánszki Attila)

A hazai libanapok kezdeteiről Radvánszki Attila (Haxen Király, majd Király100 étterem a Király utca 100 alatt) éppen Márton napon, november 11-én mesélt.

“1994-ben, amikor nyitottunk, még nem volt divat a libanap. Gyakorlatilag sehol sem. A libanapunk ötlete onnan is jött, hogy láttuk, ahogy a katolikus osztrák és német részeken a Szent Márton napot ünnepelik. Az ünneplést arról vehettük észre, hogy volt például egy libacomb ajánlat az étlapon, de azért a libaválasztékot annyira nem vitték túlzásba. Az a fajta libakultusz, ami nálunk most van, az, hogy nagy lakomák legyenek libából, alig huszonöt éve van, s gyakorlatilag a Király utcából, a Haxen Király Étteremből indult el 1994-ben. Az osztrák-bajor példa a libanapról, azért is volt nekünk nagyon testhezálló, mert mi akkoriban még teljesen bajor jellegű étterem voltunk. Kézenfekvő volt tehát az ötlet, hogy a bajorokhoz hasonlóan, Szent Márton napján nálunk is szerepeljen liba az étlapon.

Na, akkor az történt, hogy feladtunk egy hirdetést a Pesti Műsorban, egy egészen mini hirdetést, a legkisebbet, hogy 1994. november 11-én Libanap lesz a Haxen Király étteremben, a Király utca 100. alatt. Vettünk pár libát, feldolgoztuk, és csináltunk belőle néhány ételt. Gondoltuk, egy pár embert majd csak érdekelni fog. Aztán, mivel november 11-én jó idő volt, fogtuk magunkat és a családdal fölmentünk a Mátrába kirándulni. Délután négy óra felé, amikor visszajöttünk, azt láttuk, hogy szétrobban az üzlet a vendégektől, de olyan szinten, hogy romokban hevert minden. Annyira nem voltunk felkészülve arra, hogy ez ekkora siker lesz, hogy az első libanapunk botrányba is fulladt. Nem volt elég a hely, nem volt elég az étel, nem volt elég a pincér és nem volt elég a szakács. Egyáltalán nem voltunk rákészülve a sikerre. A fiúk mesélték, hogy amíg mi kirándultunk,annyian voltak az étteremben, hogy a bejáratnál, az első részben, folyamatosan álltak az emberek, s volt, hogy az utcán is harminc ember állt, akik nem fértek be az ajtón. Ekkora őrület lett belőle. Volt belőle nagy sértődés is. Volt, aki akkor úgy megsértődött, hogy soha többet nem láttuk. Ez volt az első libanap botrányba fulladt története. Ez az első még egy napos volt, amit utána már kibővítettünk egy hetesre, és most már november 2-18, között tartjuk, amiben három hétvége is benne van. Hát, így történt. Ez az első libanap sztorija.”

Radvánszki Attila - "1994-ben kezdtünk el libanapot tartani. Az akkor születettek ma már a vendégeink."

Radvánszki Attila – “1994-ben kezdtünk el libanapot tartani.”

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Gasztronómia történet, magyar konyha, Német konyha, nemzetközi konyha
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.