KRÚDY GYULA GYERMEKEI – Krúdy Mária és a gyerektartás

Krúdy Gyula és családja. Balról jobbra: ifj. Krúdy Gyula, Krúdy Ilona, ifj. Krúdy Gyuláné, Krúdy Zsuzsa, Krúdy Mária, Krúdyné Rózsa Zsuzsa, Krúdy Gyula (1928)KRÚDY GYULA – Krúdy Gyula 1899. végén vette feleségül dr. Spiegler Gyula Sámuel balassagyarmati rabbi és Pollák Teréz leányát, Spiegler Arabella tanítónőt (írói nevén: Bogdán Bella, majd Satanella). Írásainak gyűjtemény kötete 1894-ben jelent meg “Satanella Tárczái” címme. Bellától három gyermeke született, sorrendben: Gyula (1900), Ilona (1902) és Mária (1907). Közel húsz év házasság után, 1919-ben elvált az első feleségétől, s még abban az évben, július hónapban feleségül vette a nála huszonegy évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát, akitől 1919-ben született meg Zsuzsanna nevű leánya, az, aki majd

leírja apja életét “Apám, Szindbád” címmel. Kúdy Gyula aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban, ezért a Tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene, és anyagi helyzete is erősen megromlott, műveit csak elvétve adták. Ekkor íródott leánya, az 1952-ben elhunyt Krúdy Mária levele is az íróhoz.

Krúdy Ilona, Krúdy Mária és ifj. Krúdy Gyula

Krúdy Ilona, Krúdy Mária és ifj. Krúdy Gyula

Krúdy Mária levele Krúdy Gyulához (1923. szeptember 19.)

“Kedves Apám!

A szó szoros értelmében nem tudom, mit mondjak, mit írjak, hogy a Papa ennyire nem törődik velem. 16 éves koromban nem tudom, kihez forduljak, ki gondoskodik rólam. Anyámra nem támaszkodhatom, szegénynek igazán nincs annyi, hogy engem teljesen magára vállaljon. A Papának gyermekei közül már csak rólam kell gondoskodnia, s ezt se akarja. Ismerek a társadalmi osztály minden ágából oly lányokat, akik mindent, a kalapjuktól a tízóraiig az apjuktól kapnak, a napi ebédet vagy vacsorát nem előzik meg kérések és sírások. De ezek, úgy látszik, kivételek. Én itt állok, mint az ujjam, küldeni nem küld eltartásomért, s megtiltotta, hogy kimenjek a Szigetre, valószínűleg mert egyebet se tettem, mint kértem, ez nem kellemes tárgy nekem se; a papa okos ember, oly sok szép regényt írt, a hősnők mindig a legokosabban cselekedtek. Adjon ez egyszer Papa saját lányának tanácsot, miből éljen. Bocsásson meg Apuska, de most jön egy pár szám (hiába a régi jó szokás); 300-szoros a házbér, 1600 csak egy kg kenyér, veréb sajnos nem vagyok, s 5-ször eszem egy nap, a ruhanemű leírhatatlanul drága, s a Papa mindezek fejében küldött 25.000 F-t. Eltekintve az anyagiaktól, igazán fáj, hogy a Papa ennyire nem szeret, s ennyire nem érdekli életem vagy halálom. Én igazán nem tehetek róla.

Sokszor csókolja szerető lánya: Mária”

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Gasztronómia történet, magyar konyha
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.