BOLDOG FINNORSZÁG – amit a finn gasztronómiáról tudni illik

FINN GASZTRONÓMIA – Finnország a legboldogabb ország a világon a ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának (SDSN) megbízásából a világ 156 országának boldogsági szintjéről készített 2018-as világjelentés (World Happiness Report) szerint. – így szól a hír. A világ második legboldogabb országa Dánia, majd azt követi Izland és Svájc. Hogy a boldogságukhoz van-e köze a finn konyhának azt csak sejthetjük, de ha már szóba kerültek, nézzük meg, hogy nagy vonalakban mit érdemes a finn konyháról, a finn gasztronómiáról tudni.

A finn konyha gyökerei

A tradicionális finn konyha gyökereit keleten Karéliában, nyugaton pedig a Bothnia öböl partjain találjuk. A keleti örökséget a kemencében sült ételek, a húsvéti sütemények, a nyugatiét a levesek és a karácsonyi ünnepi ételek jellemzik. A finn régiók megkülönböztetésének legegyszerűbb módja, ha a kenyérkultúrájukat hasonlítjuk össze. Északon kelesztés nélküli lepénykenyeret, nyugaton édes ízű kenyereket, keleten savanykás rozskenyeret és süteményeket, a szigeteken és a déli, part-menti területeken édeskés, évekig eltartható fekete kenyeret sütnek. A kenyér mellett a nagy mennyiségben fogyasztott kávé is kiemelkedő szerepet tölt be a mindennapokban. Többnyire süteménnyel fogyasztják.

Tiszta természet, tenger, tavak, erős paraszti gyökerek

Mint Skandináviában mindenütt, Finnországban is a tiszta természet, a tenger és a tavak, valamint az erős paraszti gyökerek a hagyományos étkezési kultúra meghatározói. Ezekből mára a halak, főként a folyami halak, a bogyós gyümölcsök és a gombák jelentősége maradt meg. A finn „Everyman’s Right” alapján mindenkinek joga, szabad hozzáférése van a természethez és javaihoz. Szabadon horgászhat és kedvére gyűjtheti a bogyókat (marja), az áfonyákat, szederféléket, epret, rókagombát, vargányát, etc. Sokan vannak, akik a bogyókat télire lefagyasztják.

Háromszázezer finnek van vadászengedélye és a folyókban, a közel 200.000 tó valamelyikében is sokan horgásznak, rákásznak, ezért gyakran kerül az asztalra hal- és vadétel. Az északi Lappföld rénszarvas ételei a déli régiókban is elfogadottak.

Minőségi alapanyagok – finn mezőgazdaság

Finnország mezőgazdasága minden más országnál északabbra nyújtózkodik. A szezonális, zamatos újkrumpli heringgel, vagy édesvízi hallal, rókagomba szósszal, esetleg csak vajjal, kapporral, sóval ugyanúgy hozzátartozik a rövid nyárhoz, mint a zsenge zöldségekből készült leves. Az ebéd leggyakoribb körete a héjában főtt krumpli (keitetyt perunat), és nem maradhat el a kenyér (leipä) és vaj (voi) sem.

A finnek viszonylag kevés húst fogyasztanak, sok a vegetariánus. Az ételeket nem öntik le szósszal, hanem mellé teszik. A desszert általában  keményítővel sűrített, édesített gyümölcslé, amihez gyümölcs is kerülhet. Ez a kiiselli.

Finn ünnepi ételek

Minden ünnepnek megvan a hagyományos étele is, amit az adott napon mindenhol lehet kapni. Február ötödike a nemzeti himnusz költőjének, Runebergnek az ünnepe, amikor az ő kedvenc süteményét (Runabergintorttu) fogyasztják. Húshagyó kedd (és a csütörtökök) hagyományos étele a sárgaborsó leves (Hernekeitto) és a farsangi puffancs (Laskiaispulla). A baráti szauna-vacsorák klasszikus ételei a grillkolbászok (Grillimakkara), a füstölt sonka, és a pirog (Karjalanpiirakka), amely a finn nemzeti eposz, a Kalevala mitikus szülőföldjéről, Karéliából terjedt el országszerte.

A szauna-vacsorák itala a sör és a vodka. Népszerű a forralt bor is. Ünnepi fogás a vadlazac (lohi). A finnek körében különösen a rókagomba népszerű. Sok más gombát is gyűjtenek és ezek egy részét tartósítva teszik el télire. Leginkább marhahúst fogyasztanak, amit gyakran a skandináv konyha legnépszerűbb zöld-fűszerével, a kaporral ízesítenek. Finnország legértékesebb gyümölcse a mocsarakban és sűrű erdőkben növő mocsári hamvas szeder (lakka).

Csíki Sándor♣