MÉRGEZŐ NORVÉG LAZAC – A norvég lazac a legmérgezőbb?

norvég tenyésztett lazacMÉRGEZŐ NORVÉG LAZAC – Meglepett, de az a nagyjából egy évtizede ismert aggasztó tény, miszerint a tenyésztett norvég lazac fogyasztása meglehetősen aggályos, mi több veszélyes, Magyarországon gyakorlatilag nem lett hír. Pedig lehetne! És, hogy miért éppen a norvég tenyésztett lazacról beszélünk? Leginkább azért, mert Norvégia a legnagyobb lazactenyésztő és exportőr a világon.  Ez teszi ki a norvég halexport legnagyobb részét és a kőolajipar mellett ez a legjelentősebb norvég ágazat.

Nem véletlen hát, hogy a kormányzat és haltenyésztők szoros szövetségben építették a piacot és alakították még a lazachúsban megengedett mérgező összetevők koncentrációjának törvényi előírásait is.

  • A módszer: ha az eddigi előírások szerinti koncentrációkat nem tudjuk tartani, változtassuk meg az előírásokat és emeljük a tenyésztett lazac húsában megengedett toxikus összetevők szintjét.
2013-ban a norvég hivatalok kilobbizták az EU-nál a a lazactakarmány toxin szintjének emelését

2013-ban a norvég hivatalok kilobbizták az EU-nál a a lazactakarmány engedélyezett toxin szintjének emelését.

A súlyosan mérgező dioxinok és hozzá hasonló vegyületek maximálisan megengedett szintje az unió piacán. (pikogram/gramm zsírban) a kilobbizott emelés után. Jól látható, hogy a lazac húsában megengedett szintek milyen jelentősen eltérnek a feltüntetett többi élelmiszerben megengedett, egészségesnek tartott szintektől.

A súlyosan mérgező dioxinok és hozzá hasonló vegyületek maximálisan megengedett szintje az unió piacán (pikogramm/gramm zsírban), a 2013-ban kilobbizott emelés után. Jól látható, hogy a lazac húsában megengedett szintek milyen jelentősen eltérnek a többi élelmiszerben megengedett, egészségesnek tartott szintektől.

Norvégia, én hittem benned!

Norvégia úgy él a tudatunkban, mint egy roppant környezettudatos ország, ahol a levegő, a vizek tiszták, az alapanyagok egészségesek, ahol a természet érintetlen, mert a norvégok vigyáznak rá, és kormányzati összefonódás sem leplezi a disznóságot. Ez a kép él bennem, s feltehetőleg sokakban másokban is. Mindez megteremti a bizalmat a norvég termékek, a norvég tenyésztett lazac minőségét, tisztaságát illetően is, és éppen ez a veszélyes benne! 

  • Pangasius és lazac: Az alábbi hosszú, angol nyelvű videó tanúsága szerint is, a norvég fjordok lazactenyésztői és a Mekong-delta vietnami pangasius-tenyésztői egy csapatba kerültek. A pangasius botrány jól ismert Magyarországon is. A vele azonos súlyú lazac botrány még nem. A lazactenyésztésről itt olvashatsz.
  • A filmből az is kiderül, hogy a norvég kapitalizmus sem működik másként, mint a világ más országainak kapitalizmusa, az orosztól az amerikaiig. A profit és a rövid távú érdekek mindig felülírják a közösség érdekeit.

A videó sajnos hosszú, ráadásul angolul van, de ez az írás alapja

A videó sajnos hosszú (54 perce), ráadásul angolul van, de ez az írás alapja, ezért sokat segítene a probléma gyökereinek megértésében és a saját álláspontod kialakításában.

A filmben szereplő etoxikvin (ethoxiquin, E324)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a takarmány adalékként a lazactápok előállításához is használt etoxikvint lehetséges mutagén anyagként vizsgálja. Az etoxikvinre vonatkozó uniós szabályozást itt találod. A norvég lazactápokban általánosan használt etoxikvin  nevű antioxidáns/peszticidről itt olvashatsz.

Egészségesnek és környezetbarátnak látszik, de nem az?

Egészségesnek, tisztának látszik, de nem az? A lazacok takarmánya mérgező hozzávalót tartalmaz, a halak alatti tengerfeneket méteres vastagságban takarja a környezetet károsító szerves hulladék, általános a halak degeneratív megbetegedése, aminek a megelőzésére antibiotikumokkal, s más gyógyszerekkel kezelik őket és még lehetne folytatni. A következő filmrészlet a bergeni központú legnagyobb norvég kereskedelmi csatorna, a norvég TV2 beszámolója a lazactenyésztésről. Mint a filmben elhangzik:

“Bergen városa egy milliárd norvég koronába kerülő szennyvíztisztító rendszert használ, miközben a városhoz közeli fjord lazacfarmja több szennyezett vizet termel, mint Bergen teljes lakossága.”

Együnk, vagy ne együnk norvég tenyésztett lazacot?

  1. Ha csak egy tanácsra lenne lehetőség: Ne együnk!
  2. Várandós nők, kisgyermekek egyáltalán ne fogyasszanak tenyésztett lazacból készült ételeket! (Ilyen figyelmeztető véleményekkel még Norvégiában is találkozni,)
  3. Egészséges felnőttek is havonta legfeljebb egyszer egyenek tenyésztett lazacot, ahogy például az amerikai FDA is ajánlja!
  4. A kisebb halakban fajlagosan kevesebb a zsír, ezért a mérgező anyagok koncentrációja is csekélyebb, ezért, fogyasszunk inkább kis testű halakat, amilyen a szardínia is.

Megjegyzés: A filmből az is világosan kiderül, hogy legjobb, ha a szennyezett Balti-tengerben halászott halakat is elkerüljük.

Gyermekek és várandós kismamák

A válasz.hu is foglalkozott már a lazaccal. Ha ide kattintasz láthatod. Így kezdik:

“Gyermekek és várandós kismamák, ne egyetek egy héten két alkalomnál többször lazacot! Még akkor sem, ha a lazachús híresen egészséges – ezt ajánlja mostanság a norvég kormány, amelynek – ha késve és kénytelen-kelletlen is, de – be kellett ismernie, hogy ez a zsíros, ám szuper egészségesnek tartott hal, sok mérgező anyagot tartalmaz. Legalábbis ha az Atlanti-óceán norvég felségvizein kerülnek hálóba, pontosabban, ha nem vadon fogják be őket, hanem tenyésztik.

Mi a helyzet a vadlazaccal?

Ha mindenképpen lazacot akarunk enni, s módunkban áll, válasszuk a vadlazacot, de soha ne együnk tenyésztett norvég lazacot! (Az atlanti lazactermelés gyakorlatilag teljes egésze halászati farmokról a piacra került, tenyésztett lazac.) A halászott, a tenyésztettnél sokkal egészségesebb vadlazac jó étel, bátran fogyasztható, de ilyenből már egyre kevesebb van és drágább is, mint a tenyésztett lazac, amitől viszont óvakodj! (a vadlazacokról egyébként itt olvashatsz)

Balra a zsírosabb, tenyésztett, jobbra a kevésbé zsíros, sötétebb színű vad lazac húsa

Balra a zsírosabb, tenyésztett, jobbra a kevésbé zsíros, sötétebb színű vad lazac húsa

Appendix

  • 2018. június végén egy nagyon hosszú, nagyon elfogulatlan, nagyon tudományos, nagyon alátámasztott, nagyon érdek nélküli, nagyon szellemes, nagyon okos, nagyon visszafogott, a tenyésztett norvég lazac egészségességét nagyon bizonygató cáfolat jelent meg a Dining Guide című portálon  mindarról, amit itt fentebb bulvárosan posztoltam, de leginkább a videó tartalmát illetően, mivel az állítások a videó szerzőinek meglehetősen meggyőzőnek tűnő állításai. (Persze, ehhez végig kellene nézni és nem ártana érteni is!) Egy napig gondolkodtam rajta, hogy vajon akad-e bármi, ami az említett nagyon alapos DG cikkből nagyon hiányzik, mígnem rájöttem, hogy annak ellenére, hogy az ottani írás erre az írásra adott nagyon válasz, éppen csak elfelejtettek erre a posztra átlinkelni. Azonban mi már ne essünk ugyanebbe a hibába! Ha Te, kedves Olvasó, véletlenül kíváncsi vagy, hogy mit is tartalmazott az a nagyon elfogulatlan, nagyon tudományos, és persze mindenféle személyeskedést nagyon kerülő írás, akkor kattints ide és majd jól megtudod.
  • Megjegyzés: A tenyésztett norvég lazacok egészségi állapotának néhány vonatkozásáról hivatalos norvég információk itt szerezhetők . Az oldalon emlegetett “lice” nem más, mint a lazacállományokban gazdasági károkat okozó tengeri tetű. (Erről például itt olvashatsz.)
  • Végezetül, az érezhetően kellemetlen téma után, álljon itt a norvég lazactenyésztő iparág pozitív hangulatú, relaxációs videója.

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Konyhai trükkök, környezetvédelem, nemzetközi konyha
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

MÉRGEZŐ NORVÉG LAZAC – A norvég lazac a legmérgezőbb? bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Tóth Balázs szerint:

    Korrekt!

  2. Eszter szerint:

    Hogy nem linkeltek at az nem vall johiszemusegre. E.

  3. zsuzsa szerint:

    Az írásban szereplő úgynevezett tényközlések sajnos tudományos szempontból nem helytállóak. De azért köszi, egy élmény volt, picivel éppen jobb, mint a mindenegyben blog műremekei 🙂

  4. Csíki Sándor szerint:

    Kedves Zsuzsa!
    Magabiztos hozzászólása alapján, ugye, joggal feltételezem, hogy Ön a filmet az elejétől a végéig végignézte, az írást az első betűtől az utolsóig végigolvasta, emellett az ilyen témák “tudományos szempontból” történő megítéléséhez kellő végzettséggel és tudással rendelkezik, s persze teljesen elfogulatlan?
    Üdvözlettel:
    Csíki Sándor

  5. Pokorny Szilárd szerint:

    Csíki Sándor nagyon sokat letett már az asztalra a magyar gasztronómiát illetően, vitathatatlan a hozzáértése, és nem tudom róla elképzelni, hogy előállna egy ilyen témával, ha nem hinné, hogy mindez így igaz. A cikkben nagyon sok hivatkozást, forrást helyezett el, ez mind a hitelességére bizonyíték szerintem, és azt valószínűsíti, hogy ezek nem légből kapott állítások.

    Ugyanakkor elolvastam Palotás Péter cikkét is. Pitiáner dolognak tartom, hogy ott nem linkelték be ezt a cikket, amivel vitatkoznak, de egyébként az a cikk is nagyon korrekt. Sőt, ott a sok hivatkozás tudományos munkákat, tanulmányokat takar. Ráadásul a szerző a Szent István Egyetem munkatársa, és azt a cikket az egyetem dékánja lektorálta. (Ugyanakkor a kisördög azért bennem van, és egy kicsit nehezen tudom elképzelni, hogy Palotás Péter a Budaörsi Halpiac tulajdonosaként objektív tud/na/ maradni ebben a kérdésben. De persze attól, hogy ilyen gondolataim vannak, végül is lehetséges…)

    Ami bennem egy kis hiányérzetet keltett, hogy Csíki Sándor nem válaszolt érdemben Palotás állításaira illetve cáfolataira. Az itt közölt válaszreakció gunyoros, számomra némi személyes sértettségről árulkodik, de válasz nélkül hagyja az ellencikkben feszegetett kérdéseket. Az a benyomásom, hogy ebbe a vitába a tudományos és szakmai szempontok mellett jócskán vegyülnek személyes ellentétek is – ami nem hiszem, hogy segíti, hogy közelebb jussunk az igazsághoz.

    Összességében tehát nekem fogalmam sincs, kinek van igaza, és nem is akartam állást foglalni ebben a vitában. Ugyanakkor nagyon örülnék, ha egy harmadik fél is megszólalna, aki mind Csíkitől, mind Palotástól független, de a téma szakértője – egyszerűen azért, mert érdekel, hogy akkor most mi az igazság a norvég tenyésztett lazacokban található mérgező anyagok mennyiségét és egészségkárosító hatását illetően.

    Végül pedig még annyit, hogy annak azért nagyon örülök, hogy a magyar gasztronómiában még vannak érdemi viták, a politikával ellentétben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.