LILA ADVENT – rózsaszín örömvasárnap

LILA ADVENT – „A Borozóba egy vallásos, áhítatos erdélyi leányka került pincérnőnek, aki ádventben egyszerre csak azt kezdte hajtogatni, hogy ő már hajnalban abbahagyja a munkát, mert neki hajnalban misére kell menni. […] Jeanne d’Arc volt ez a kis hittérítő, aki mindig több és több barátnőjét vette rá, hogy hajnalban hagyják ott a korhelyeket és menjenek vele misét hallgatni a Szent Teréz templomba.” (Krúdy Gyula, 1925) Az advent szó az ókori görög parousia (érkezés, jelenlét) latin fordításából, az adventus szóból terjedt el a

magyar nyelvben. A görög nyelvű Új Testamentumban a parousia szó huszonnégyszer fordul elő. Ebből tizenhat alkalommal Krisztus második eljövetelére, egy alkalommal pedig az Úr Napja (Adventus Domini) eljövetelére utal. Teológiai jelentése is ennek megfelelő. Az Úr születése előtti időszakot éppúgy jelenti, mint az Úr eljövetelének idejét.  Az őskeresztények adventi ünnepi időszaka többnyire november 11-én kezdődött, és január 6-ig, Vízkereszt napjáig tartott.

Utolsó ítélet

Utolsó ítélet

Harmatozzatok!

Az advent, a karácsony ünneplésére, Jézus születésére való felkészülés időszaka. Négy vasárnapot foglal magában. Közülük, a disznóvágások kezdetéhez, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső, első advent-vasárnap jelenti az egyházi év kezdetét is. Ez a Mária-kultusz kiemelkedő időszaka.

Ekkor tartják a Szűz Mária tiszteletére, és a Jézus iránti vágy kifejezésére szolgáló, a latin nyelvű mise bevezető mondatának – Rorate coeli de super, … (Harmatozzatok egek, onnan, felülről…) – első szava után csak „rorate” néven ismert hajnali miséket. A néphagyományban az advent a szerelmi varázslatok erotikus töltetű időszaka is. Népszokások, szertartások sora kapcsolódik hozzá.

A böjt

Szigorú egyházi előírás volt az adventi böjt is. Ezt advent első vasárnapjától karácsonyig, minden szerdán és pénteken tartották. A megtartóztatás a vigasságokra is vonatkozott. A böjti idő alatt tilos volt a zajos mulatság, és az ünnepélyes házasságkötés. Ez utóbbit az anyakönyvek vezetéséről is intézkedő nagyszombati zsinat (1661) némiképp enyhítette azzal, hogy püspöki engedélyhez kötötten, de lehetségessé tette. Az adventi böjt, a II. vatikáni zsinat (1962-65) böjtölést eltörlő engedményei hatására, mára gyakorlatilag eltűnt.

Az advent színei

A katolikus egyházban az advent liturgikus színe az összeszedettséget, bűnbánatot és fegyelmet egyaránt jelképező lila (viola). A harmadik vasárnap, az Úr eljövetelének közelségét ünneplő örömvasárnap (Gaudete-vasárnap) liturgikus színe az örömöt kifejező rózsaszín. Az évnek ebben a dísztelen oltárokkal is jellemezhető szakában, a templomi orgonajáték is háttérbe szorul. Ugyanakkor, erre az időszakra, az advent utolsó hetére jellemzők a Megváltó iránti vágyakozást kifejező, Ó felkiáltással (O Sapientia, O Adonai, stb.) kezdődő, ezért ó-antifónának is nevezett, jellegzetes egyházi énekek.

Adventi koszorú

Az adventi koszorú készítése egyszerre ősi germán, és alig két évszázados keresztény szokás. A napkerék (Sonnenrad) gurítás északi pogány hagyománya a 19. századi német és skandináv közösségekben az adventi koszorú alakjában éledt újjá. A hagyomány úgy tartja, hogy az első adventi koszorút 1839-ben egy német lutheránus teológus, szociálpedagógus, Johann Hinrich Wichern (1808-1881) készítette a hamburgi lelencház gyermekeinek. Ezen a kocsikerék méretű adventi koszorún négy nagy fehér, közöttük pedig négyszer hat kisebb méretű, vörös színű gyertya volt. A fehér gyertyát vasárnapokon, a vöröseket hétköznapokon gyújtották meg. A mai adventi koszorúkon csupán négy gyertya van. Ezek színe hagyományosan lila, kivéve a harmadikat, az örömvasárnap gyertyáját, amely rózsaszín. A gyertyák lehetnek egységesen vörös színűek is, mint az angolszász országokban, s újabban nálunk is. A gyertyák a hitet, reményt, örömet és szeretetet szimbolizálják, azonban a katolikus szimbolikában egyéb jelentéssel is gazdagodtak.

  • A hit gyertyája egyben Ádám és Éva gyertyája is, akiknek az Úr elsőként ígérte a megváltást.
  • A remény gyertyája a zsidó népet is jelképezi, akiknek az Úr megígérte, hogy közülük származik majd a Megváltó.
  • Az öröm rózsaszín gyertyája a Megváltót, a Fiút világra hozó Szűz Mária szimbóluma is.
  • A szeretet gyertyája a Jézus eljövetelét hirdető Keresztelő Szent Jánosra is emlékeztet.

Adventi naptár

Az első adventi kalendáriumok megjelenése az 1850-es évek elejére esik. Az első tömegesen gyártott adventi naptárt 1903-ban egy müncheni kiadó tulajdonosa, Gerhard Lang (1881-1974) dobta piacra, „Im Lande des Christkinds” (A kisjézus országában) címmel.

Rá egy évre, a Stuttgarter Neues Tagblatt nevű napilap az adventi kalendáriumot ajándékként adta. Lang volt az, aki, gyermekkorának adventi élményére emlékezve, az adventi napok csokoládéit rejtő kalendáriumot kitalálta. Az Európában népszerű adventi naptár a II. világháború után Amerikába is eljut. Németország és Ausztria egyes részein divattá vált az „élő adventi naptár” (Lebendiger Adventskalender), amikor is, az adventi naptár képeit ablakban megjelenő, puncsot, forralt bort, süteményeket osztó személyek jelenítik meg. A német nyelvterület számos városában, a városháza ablakaiba tett képek, dekorációk idézik az adventi naptárat, a lila adventet.

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: ünnep
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.