SOKKAL TÖBB ILLATOT ÉRZEL! – amit a szaglásról nem tanítottak

ILLATOK, SZAGLÁS – Az emberi szem néhány millió különféle színárnyalatot, a hallószervünk legalább félmillió hangszínt képes megkülönböztetni, azonban azt, hogy hányféle illat megkülönböztetésére vagyunk képesek, a mai napig rosszul tudjuk, rosszul tanítják. A tankönyvekben és persze a sajtóban, továbbra is 1000 receptorról és 10.000 illatról olvashatunk. Ezek a jól megjegyezhető számok azonban bizonyítottan nem igazak!

Az 1000 működő receptor ugyanis nem az emberre, hanem a kísérletekben szereplő egerekre igaz. A tízezer illat pedig egy 1927 óta élő, régi becslés, amit soha nem igazoltak. A kísérleteken alapuló új becslés szerint (Rockefeller University, 2014) valójában nem tízezer, hanem több mint ezerszer milliárd illatot vagyunk képesek megkülönböztetni egymástól, ami megdöbbentően nagyobb szám, mint amit még ma is tanítanak.

A 2004-ben élettani-orvosi Nobel-díjjal elismert Richard Axel és Linda B. Buck 1991-ben tették közzé azt a tanulmányukat, amelyben, egerekben mintegy 1000 olyan gént írtak le, melyek a szaglásban szerepet játszó receptor-fehérjéket kódolják. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a génállománynak, genomnak egy nem vártan nagy része (3-5%) kódolja a szagló receptorokat.

A Richard Axel és Linda B. Buck által vizsgált egerekben (és az emlősökben általában) mintegy 1000 különböző szagló receptor típus található. Ez a szám terjedt el az emberekre vonatkozóan is, azonban az emberi evolúció során számos gén elveszett, vagy nem fejeződik ki, ezért a szagreceptor típusok száma csupán 400, ami jóval kisebb, mint az Axel-Buck kísérletekben szereplő egereké (1000).

A szagreceptor típusok száma a fajok között széles tartományban változik.

A szagreceptor típusok száma a fajok között széles tartományban változik. (Forrás: NewScientist)

A légnemű szag- és illatanyagok felfogására szolgáló szaglósejtek az orrüreg felső harmadában, a 3-4 cm² felületű, mintegy 50 millió szaglósejtet tartalmazó szaglóhámban helyezkednek el. A szaglósejtek valójában bipoláris idegsejtek, felületükön 8-10, a szaglóhám nyálkájába nyúló szaglószőrrel (lásd: ábra). A környezetből származó illékony anyagok molekulái feloldódnak a szaglóhám nyálkarétegében, és ingerületet keltenek a receptor sejtekben. Az ingerületet a szaglósejtek hosszabb nyúlványa (axon) továbbítja a központi idegrendszerbe. A nyúlványok összessége alkotja a szaglóideget. A szaglóközpont a homloklebenyben található, itt alakulnak ki az érzetek, itt azonosítjuk az illatokat

 (Forrás: www.nobelprize.org)

(Forrás: www.nobelprize.org)

A szaglóhám milliónyi rövid életű (30-60 nap) receptorsejtet (szaglósejtet) tartalmaz. A szaglóhámban lévő receptorsejtek specifikusan, csakis egy bizonyos receptort fejeznek ki (kék, zöld, piros szín) amelyek az ingerületeket közvetlenül a szaglógumó glomerulusaiba közvetítik. A szaglógumó egyes glomerulusaiba csak egy bizonyos receptort hordozó (a képen kék, zöld, piros színnel jelölt) szaglósejtek szállítanak ingerületet, ami egy ingerületerősítő hatású konvergencia. A glomerulusokból már csak egyetlen ideg szállítja az információt a központok felé.

A szagok érzékelése specifikus folyamat, amelynek során az egyedi szagmolekulákból a felsőbb központokban áll össze a „szaglási minta”. A specifikus jelek mozaikként összeállva hozzák létre a szagérzetet és szagmemóriaként tárolódnak.

Az ábra a kombinatorikus receptor kódok példája. A különféle illatmintázatokhoz a receptorok különböző kombinációi tartoznak. A potenciális receptor kombinációk hatalmas száma teszi lehetővé óriási számú illat megkülönböztetését és emlékezetben rögződését. 

Az ember által becslések szerint érzékelt több mint ezerszer milliárd (1012) szag/illat 400 különféle szag receptor által érzékelt szaganyag kombinációjából adódik össze. (Forrás: www.nobelprize.org)

Az ember által becslések szerint érzékelt több mint ezerszer milliárd szag/illat 400 különféle szag receptor által érzékelt szaganyag kombinációjából adódik össze. (Forrás: www.nobelprize.org)

Megjegyzés: A szaglóhámon kívül az V. agyideg (a háromosztatú ideg) orrüregi végződései is szerepet játszanak a szaglásban, azonban ez egy sokkal durvább érzékelés, és jellemzően a fájdalomérzethez, a csípős, szúrós, erős szagérzethez kötődik, amilyet például a paprika kapszaicinje, a hagyma diallil-szulfátja, a mustár és torma izotiocianátja okoz.

  • Szaglás-tréning: A szaglás, akárcsak az ízlelés tanulható, minél többet gyakoroljuk az illatok elkülönítését, annál többféle illatot és szagot tudunk egymástól megkülönböztetni.

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.