SUPERFOODS – Az angol „superfoods” (szuper élelmiszerek) a Japánból a 80’-as években elterjedt funkcionális élelmiszer (functional food) fogalom része. Ebbe a fogalmi kategóriába olyan élelmiszerek tartoznak, amelyek valamilyen hozzáadott egészségvédő, vagy betegség-megelőző tulajdonsággal, funkcióval rendelkeznek. A fogalom első felbukkanása a 2003-ban megjelent „SuperFoods Rx” című bestseller kiadványhoz kötődik. A ma is népszerű és megrendelhető kiadvány alcíme: „Tizennégy élelmiszer, amely

megváltoztatja az életed”. S, hogy melyik is ezt a tizennégy meglepően hétköznapi és hozzáférhető „superfood”? Dr. Steven Pratt szerint, a következők:

  1. Babfélék – csökkentik a túlsúlyt
  2. Áfonyafélék – csökkentik a kardiovaszkuláris megbetegedéseket
  3. Brokkoli – csökkenti a szürkehályog előfordulását és a születési rendellenességeket
  4. Zab – csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát
  5. Narancsfélék – segít megelőzni az agyvérzést
  6. Sütőtök – csökkenti számos rák előfordulásának kockázatát
  7. Vad lazac – csökkenti a szívbetegségek kockázatát
  8. Szója – csökkenti a koleszterinszintet
  9. Spenót – csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések és az időskori sárgafolt degeneráció esélyét
  10. Tea – segít a csontritkulás megelőzősében
  11. Paradicsom – növeli a bőr napsugárzás elleni védekező képességét
  12. Pulyka – az immunrendszert erősíti
  13. Dió – csökkenti a szívbetegség, a cukorbetegség és rák kialakulásának kockázatát
  14. Joghurt – elősegíti az erős csontozat kialakulását

Csodanövények

Az életmód magazinok, s általában a sajtó, jelentős teret engedett az olvasókat felettébb érdeklő, a hosszú, egészséges élet, a fiatalság ígéretével kecsegtető superfood népszerűsítésének, ezért a fogalom világszerte hamar elterjedt. A mítosz, természetesen itt is segíti a marketinget, így a távoli tájakon, őserdőkben, óceániai szigeteken, eldugott völgyzugolyokban elért „csodanövény-státusz” tovább erősítette a szuper élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök kívánatosságát. Ilyen például a koffeinben és vitaminokban gazdag guarana (Paullinia cupana) is, amit energiaitalokba és minden olyan termékbe beletesznek, amelyekkel a központi idegrendszer stimulálása a cél.

Guarana (Paullinia cupana)

Guarana (Paullinia cupana)

A brazil trópusi esőerdőből származó növényből készített pépes italt az Amazonas mellett élő, alig tízezer főt számláló Sateré-Maué törzs már ősidőktől készíti és fogyasztja. Ők emberemlékezet óta csodanövényként emlegetik a guaranát, amiben a létező fiziológiás hatásokon túl, a növény termésének emberi szemre emlékeztető alakja is szerepet játszik. A törzsek ugyanis úgy tartják, hogy az erdőben járva, a növény figyelemmel kíséri, nézi őket. A guaranának számos hatást tulajdonítanak, mint, hogy növeli a szervezet energiáját, gyorsítja az anyagcserét, égeti a zsírt, méregtelenít, tisztít, csökkenti az étvágyat. Csupa olyan hívószó, ám egyes elemeiben felületes állítás, amelyre a nyugati világ emberének felcsillan a szeme, s nyomban megnyílik a pénztárcája. A cél pedig pontosan ez.

Szuper-gyümölcsök

A superfood kategóriába tartozó szuper-gyümölcsök fogalma szintén 2003 körül került a köztudatba. Kezdetben leginkább a belőlük készített leveket népszerűsítették, azonban 2007-től már a gyümölcsök többsége is reklámozott termék lett, akár magában, akár a feldolgozott „funkcionális” élelmiszerekhez adva, sőt, kozmetikumok összetevőjeként is. 2007-2008 táján legalább 10000 új termékben jelentek meg az egzotikus, többnyire jelentősebb antioxidáns potenciállal bíró szuper-gyümölcsök. A gerjesztett kereslet láttán az ipar (és a részvényesek) optimizmusa is az egekbe szökött, és hamarosan sokmilliárdos piacként kezdtek a superfood termékekre tekinteni.

Brazíliai açaí

Brazíliai açaí

A kezdeti lelkesedés azonban néhány éven belül alábbhagyott, s a piac eróziója már 2011-től megkezdődött. Ennek olyan népszerű szuper-gyümölcsök is áldozataivá váltak, mint az açaí, a goji (homoktövis), vagy éppen a gránátalma. A ritka és egzotikus óceániai noni, a kínai goji, a délkelet-ázsiai mangosztán, a dél-amerikai açaí, különösen 2005 és 2010 között voltak népszerűek. Helyüket azonban 2013-tól kezdődően már olyan újdonságok vették át, mint az afrikai baobab, vagy a számunkra sokkal közönségesebb, észak-európai erdei bogyók, gyümölcsök, amelyek nyomban az „Új Északi Diéta” részei lettek.

Baobab

Baobab

Csíki Sándor♣