A 10 LEGROSSZABB PÁPA – Minden idők 10 legpocsékabb pápája

A pápai címerA 10 LEGROSSZABB PÁPA – Volt, aki hullazsinatot tartott. Volt, aki gyilkosságokat rendelt meg, bevezette a pornokráciát, és lefejeztette egy előző pápa maradványait. Volt, aki női zarándokokat erőszakolt meg, és pogány istenekkel kacérkodott. Volt, aki egyszerűen csak eladta a keresztapjának a pápaságot. Volt, aki kufárkodott és búcsúcédulákat árult, ráadásul bíborosokat öletett meg. Volt, aki orgiákat rendezett és a lányával (fiával?) erőszakoskodott. Volt, aki a “cél” érdekében a kegyetlen kínzást is bevezette. Volt, aki azért elégedetlenkedett, mert a megkínzott kardinálisok nem sikítottak elég hangosan. Volt, aki az egyházi bevételeket rokonai közt osztotta szét, s voltak, akik végzetesen politizáltak.

VI. István pápa – aki hullazsinatot tartott

A 114. pápa, VI. (VII.) István, 896 és 897 közti, alig egy éves pontifikátusa a középkor egyik leglázítóbb regnálása volt. Istvánt leggyakrabban a hullazsinattal azonosítják, amely valójában egy politikai vita erőszakos lezárása lett volna.

Jean Paul Laurens festménye (1870) - Formosa pápa és VI. István

Jean Paul Laurens festménye (1870) – Formózusz pápa és VI. István

Jean-Paul Laurens festményén István pápa vádolja a trónon ülő Formózusz pápa hulláját, akit teljes főpapi ornátusba öltöztettek, azt a látszatot keltve, mintha élne, így aztán megkezdődhetett a „szabályos” tárgyalás, vádlókkal, védővel, perbeszéddel. A zsinat végül elismerte Formózusz bűnösségét, és ezért semmissé nyilvánították minden döntését, intézkedését, és kitörölték a pápák sorából. A holt Formózuszról letépték díszes ruháját, levágták két ujját, amellyel áldást osztott, ezek után végigvonszolták Róma utcáin és belevetették a Teverébe. István ellen fellázadtak a rómaiak és az egyházfőt örtönbe vetették, ahol aztán megfojtották. (VI. Istvánról bővebben itt olvashatsz.)

III. Szergiusz pápa – aki gyilkosságokat rendelt és bevezette a “pornokráciát”

III. Szergiusz pápa

III. Szergiusz pápa

A 121. pápa, III. Szergiusz, 897 és a halála, 911 között volt pápa. Pápaságát csak a “lehangoló és gyalázatos” jelzőkkel illették. Ő az egyetlen olyan ismert pápa, akinek a törvénytelen gyerekéből később ugyancsak pápa lett (XI. János). Pontifikátusát a források gyakran úgy emlegetik, mint a szajhák uralmát. Liutprand szerint ugyanis a hatalmat az egyik legbefolyásosabb római nemes család özvegye, a “szégyentelen szajha”, Theodora tartotta kezében. Leánya pedig a pápa ágyasa lett, és tőle született a már említett XI. János. Szergiusz elhatározta, hogy megerősíti a hullazsinat minden határozatát, és ezért újra kiásatta a nyughelyéről Formózusz holttestét és pápai zsinat elé állította, ahol ismét elítélték, majd lefejezték. (III. Szergiuszról bővebben itt olvashatsz.)

XII. János pápa – aki zarándok nőket erőszakolt meg

XII. János pápa

XII. János pápa, aki egy féltékeny férj verésébe halt bele – utolsó kenet és feloldozás nélkül

A 132. pápa, XII. János 955 és 963 között volt pápa. XII. János a pápaság történelmének egyik fontos időszakában uralkodott, hiszen ebben az időben kerültek szorosabb viszonyba a megalakuló Német-római Birodalom uralkodóival, ám János pápasága  mégis inkább erkölcsi fertőként jelenik meg a krónikákban. Megválasztása, hatalma és hatalomvágya hatalmas válságot idézett elő az egész nyugati egyházban és a pápa éppen erkölcstelenségének lett áldozata. Egy férj házasságtörésen kapta a pápát és hitvesét, és úgy elverte, hogy sebeibe három nappal később – utolsó kenet és feloldozás nélkül – belehalt. (XII. Jánosról bővebben itt olvashatsz.)

XV. János pápa – aki az egyházi bevételeket rokonai között osztotta szét

XV. János pápa

XV. János pápa

A 139. pápa, XV. János, 985 és 996 között volt a szentszék feje. A szent hivatalt a római polgárok gyakran illeték negatív jelzőkkel. János nem volt népszerű. Megvesztegethető volt és leginkább a német udvar kívánságait támogatta. János nagy figyelmet szentelt a keleti népek térítésére, hiszen az hatalmának növelését jelentette. Pontifikátusa alatt a lengyelek  felvették a kereszténységet, és a pogány Magyarország is nagy lépéseket tett az új vallás felvétele felé. Pápai bullában megerősítve változtatta meg a szentté avatás folyamatát. János gyakorlata szerint ezentúl nem a nép és a papság döntött, hanem pápai jóváhagyással emelkedhetett valaki a szentek közé. (XV. Jánosról bővebben itt olvashatsz.)

IX. Benedek pápa – aki eladta a pápaságot

A 147. pápa, IX. Benedek pontifikátusa a legkülöncebb a pápák történetében. Nagyon fiatalon, szinte ajándékba kapta a pápaságot, amire egyébként teljességgel alkalmatlan volt, ahogy az a pápaság történetében számtalanszor előfordult. Mindezek ellenére, az egyedüli pápa volt, aki háromszor – 1032 októbere és 1048 júliusa között – is elfoglalhatta a Szentszéket.

IX. Benedek pápa, aki eladta a pápaságot

IX. Benedek pápa, aki eladta a pápaságot

Már másodszorra volt pápa, amikor a krónikák szerint meg akart nősülni, ezért 1045 májusában 650 kg aranyért eladta a pápaságot keresztapjának, a papi hivatalt betöltő Gratianus Jánosnak, aki VI. Gergely pápa néven el is foglalta hivatalát. (IX. Benedekről bővebben itt olvashatsz.)

IV. Ince pápa – aki a “cél” érdekében a kegyetlen kínzást is bevezette

IV. Ince pápa

IV. Ince pápa

A 180. pápa, IV. Ince, 1243 és 1254 között volt szentatya. IV. Ince “a cél szentesíti az eszközt” elv agresszív alkalmazója lett Tébolyodott kínzóeszközök garmadáját alkalmazták, hogy ártatlanokból kényszervallomást csikarjanak ki. A római inkvizíció egyik legismertebb áldozata Galileo Galilei volt.  S, hogy valami kedvezőt is mondjunk róla: 1254-ben kiközösítéssel fenyegette meg Ottokárt, amennyiben az fegyvert merne ragadni IV. Béla, magyar uralkodó ellen. A tatárok (1241-42) rombolása ugyanis még Ince előtt is élénken élt, ezért is védte a magyar koronát. A lyoni zsinaton az egyház és a pápaság öt nagy sebe közt elsőként a főpapok hitbéli engedetlenségét, negyedikként Magyarország tatárok által való feldúlását említette. (IV. Incéről bővebben itt olvashatsz.)

VI. Orbán pápa – aki szerint, kínzáskor a kardinálisok nem sikoltoztak eléggé

VI. Orbán pápa

VI. Orbán pápa

A 202. pápa, VI. Orbán, 1378 és 1389 között volt a pápaság feje. VI. Orbán nem rejtegette terveit, s minden diplomatikusságot nélkülözve kijelentette, hogy uralkodásának célja a pápaság római székhelyének megerősítése, és a francia bíborosok befolyásának visszaszorítása. A francia klérus azonban már azt is nehezen tudta megemészteni, hogy itáliai pápa ülhet újra az egyház kormányrúdjához, így VI. Orbán kijelentései végképp felborították az egyház békéjét. Kirobbant a katolikus egyház hatalmi lecsúszásához vezető nyugati egyházszakadás, aminek eredményeként volt, hogy egyidejűleg hárman is akadtak, akik a pápai székre (s persze a hatalomra, gazdagságra) igényt tartottak. A történészek komolyan fontolóra vették azt a lehetőséget is, hogy VI. Orbán pápa valójában őrült volt. (VI. Orbánról bővebben itt olvashatsz.)

VI. Sándor pápa – aki orgiákat rendezett és felemelte a Borgia-családot

VI. Sándor pápa

VI. Sándor pápa – a pápaság legsötétebb alakja, pedig nem tett olyat, amit elődei ne tettek volna.

A 214. pápa, Vi. Sándor, 1492 és 1503 között volt pápa. A korábbi egyházfőkkel ellentétben Sándornak a különböző krónikák egyértelmű jelzőket adtak. Még a pápa halála után is sokáig zengett az egyház történetíróitól a komor jellemzés: Sándor egyértelműen a pápaság legsötétebb alakja. Pedig valójában Sándor nem tett olyat, amit elődei már ne tettek volna meg, pontifikátusa nem ütközött kánoni jogokba, törvényekbe, és nem sértett meg vele semmiféle egyházi törvényt. Egyedül személyiségére lehet hagyatkozni, amely ugyan a kor reneszánsz szellemének tökéletesen megfelelt, de egyházfőnek tragikus volt. Orgiái csúcspontján meztelen kisfiúk ugráltak ki az ember méretű, pitékből. (VI. Sándorról bővebben itt olvashatsz.)

X. Leó pápa – aki búcsúcédulákat árult és bíborosokat ölt meg

A 217. pápa, X. Leó, 1513 és a halála, 1521 között ült a pápai székben. Leó örökös pénzhiánnyal küszködött, és ez különös bevételi források bevezetésére sarkallta. Emiatt született meg a reformáció által bőszen ostorozott búcsúcédula. A korabeli Európában a pápa mesés jövedelemmel rendelkezett. Évi 500-600 ezer aranydukát áramlott be a kincstárba, de Leó féktelen műpártolása és háborúi még ezt a hihetetlen összeget is felmorzsolták. Pápává szentelésekor így szólt a testvéréhez, Giuliohoz:

“Ha már az Úr pápaságot adott nekünk, azt is megengedi majd, hogy élvezzük.”

Raffaello festménye (1518-1519): X. Leó pápa portréja két kardinálissal, Giulio de Medicivel (a későbbi VII. Kelemen pápával) és első unokatestvérével. Luigi de" Rossival

Raffaello festménye (1518-1519): X. Leó pápa portréja két kardinálissal, Giulio de Medicivel (a későbbi VII. Kelemen pápával) és első unokatestvérével. Luigi de” Rossival

Leó pontifikátusának egyértelműen a legfontosabb politikai és vallási momentuma Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes fellépése volt, amellyel a kezdetét vette a reformáció. Luther  1517. október 31-én hirdette ki 95 tételét. Az egyház romlottságán, belső meghasonlásán felháborodott Luther elítélte a főpapság mértéktelen kapzsiságát, a bibliai értékektől távolodó, pénzsóvár egyháziakat. (X. Leóról bővebben itt olvashatsz.)

VII. Kelemen pápa – akinek a politizálása Róma kifosztásához vezetett

VII. Kelemen pápa

VII. Kelemen pápa, akinek az uralkodását leginkább a végzetes kudarcok jellemezték,

A 219. pápa, VII. Kelemen, 1523 és 1534 között volt az egyház feje. Kelemen uralkodását leginkább a végzetes kudarcok jellemezték, amely egyben ráébresztette a kúriát arra, hogy a változtatások mennyire időszerűek lettek. Róma kifosztása (Sacco di Roma): Az Észak-Itáliában állomásozó császári zsoldosok fizetése és ellátása akadozni kezdett. A pénz és élelem nélkül álló hatalmas sereg zúgolódott, és 1527 tavaszán a 35 ezres sereg fellázadt, és arra kényszerítette Charles de Bourbon (Bourbon Károly) herceget, Montpensier grófját, hogy induljanak el Róma felé. A sereg a mintegy 6000 fős spanyol légión kívül túlnyomórészt a német zsoldosokból állt, akik Luther reformáció eszméit már jó ideje átvették. “A luteránusok nagy örömmel égették fel és becstelenítették meg azt, amit addig az egész világ imádott. Meggyalázták a templomokat és a nőket, még az apácákat sem kímélték, és a bíborosokat teljesen kifosztották, hogy így megválthassák szabadságukat. Az egyházi szentségeket és szertartásokat kigúnyolták, a zsoldosok pedig egymásnak támadtak a busás zsákmányokért.” (VII. Kelemenről bővebben itt olvashatsz.)

Appendix

A mai Ferenc pápáig bezárólag, összesen 266 pápáról tudunk. A fenti lista csupán tízet emel ki a 266-ból, s azt is csupán a 10. és 16 század között uralkodott pápák sorából, ám joggal feltételezhető, hogy pocsék pápák ezt megelőzően és ezt követően is akadtak bőven. Róluk, talán egy más alkalommal írok, ám már a fenti tíz is alkalmat ad arra, hogy nyugodt lélekkel nevezzük a pápákat, s általában a vallási vezetőket is esendő, jó esetben jó szándékú, rossz esetben karrierista, sérült lelkeknek, de döntő többségükben mindenképpen csak politizáló embereknek.

A Ferenc pápára váró tömeg (Róma, Vatikán, 2016)

A Ferenc pápára váró tömeg (Róma, Vatikán, 2016)

Csíki Sandor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Történelem
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.